A La Niña-jelenség az éghajlati folyamatok részeként alakítja a globális időjárást, azonban a tavalyi év kiemelkedő volt a globális felmelegedés szempontjából.
A 2024-es volt a valaha mért legmelegebb év, felülmúlva a 2023-ast, miután több nyári hónapon keresztül rekordhőmérsékleteket tapasztaltak világszerte. A Makronóm publikációja kiemeli, hogy a tavalyi lehet az első olyan esztendő, amikor az átlaghőmérséklet a friss modellek és adatok szerint várhatóan meghaladja az iparosodás előtti szinthez képest +1,5 Celsius-fokos kritikus határt, amit a párizsi klímamegállapodás egy igen lényeges lépéseként értékel.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan néz ki valójában a „1,5 fokos életmód”?
Hogyan néz ki a valóban alacsony szén-dioxid-kibocsátású életmód, és vajon valóban megvalósítható-e pusztán személyes döntésekkel?
A La Niña egy természetes éghajlati jelenség, amelyet a középső és keleti egyenlítői Csendes-óceán hűvösebb tengeri felszíni hőmérséklete jellemez. Ez az El Niño – Déli Oszcilláció (ENSO) ciklus hűvösebb fázisa, amely 3–7 évente jelentkezik. Ennek hatására erősebb keleti passzátszelek alakulnak ki, amelyek melegebb vizet tolnak Ázsia felé, míg az amerikai partok mentén hideg víz emelkedik a felszínre.
Bár elvben hűvösebb időjárást hozna, 2024 végén és 2025 elején nem lassította a globális felmelegedést, sőt az elmúlt évek La Niña-időszakai melegebbnek bizonyultak, mint a korábbi El Niño-periódusok.
Kapcsolódó bejegyzések
Sorozatos melegrekordok – ezek lehetnek az okok
Az MCC Klímapolitikai Intézet összegyűjtötte, hogy milyen tényezők állhatnak az egyre melegebb hőmérsékletek hátterében.
Mindez világszerte eltérő hatásokat okozhat: Ázsiában és Ausztráliában nedvesebb időjárást, Dél-Amerikában aszályt, és több hurrikánt Közép-Amerikában. Az előrejelzések szerint tehát a 2024–2025-ös La Niña gyenge és rövid életűnek tűnik, és nem lesz képes érdemben ellensúlyozni a klímaváltozás által okozott globális felmelegedést.
(Makronóm)
Fotó: Canva