Az 1980-as évek óta intenzív felmelegedés figyelhető meg az egész bolygón. Az 1860-as évekhez köthető kiterjedt mérések kezdete óta nem volt soha annyira meleg év sem a bolygó egészén, sem Európában, sem pedig Magyarországon, mint 2023 és 2024 első féléve. Ennek hátterében pedig több ok is állhat.
1. Fokozódó üvegházhatás
Az elmúlt 800 ezer év legmagasabb szén-dioxid szintjét mérjük napjainkban a légkörben. Emellett rekordmagas a metán, a dinitrogén-oxid és a kén-hexafluorid légköri koncentrációja is. Az elmúlt 3-4 év extrém melegedési tendenciáiért egyértelműen a trópusi mocsár területekről, a szénhidrogén (kőolaj, földgáz) kitermelő telepekről és a rizsföldekről származó metán felelős. A szén-dioxid lassan melegít hosszútávon, míg a metán 30-35-ször erősebb melegítő hatással bír, de gyorsan ülepedik is a légkörből, ezért hírtelen okoz erőteljes melegedést.
Erős üvegházhatású gáz a vízgőz is, különösen telítetlen állapotban. A hőmérséklet emelkedésével hatványozottan kellene nőnie a légkör vízgőztartalmának ahhoz, hogy az telítetté váljon, majd beinduljon a felhő- és a csapadékképződés. A vízgőz gyakran hetekig telítetlen állapotban a légkörben marad, ez tovább erősíti az üvegházhatást, így a felmelegedést is. Mikor a hőmérséklet csökken, a telítetlen vízgőz telítetté válik és kihullik, különösen a téli félévben okoz többletcsapadékot.
Kapcsolódó bejegyzések
Újabb melegrekord született a hétvégén
Vasárnap Baján volt a legmelegebb, ahol 31,2 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet.
2. Túlmelegedett óceánok
Az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger is nagyon magas pozitív anomáliát mutat az elmúlt 36-40 hónapban. Különösen a trópusi és a szubtrópusi víztestek hőmérséklete extrém magas, mely egyes régiókban eléri az 5-6 Celsius-fokos anomáliát is. Ez olyan pozitív (öngerjesztő) visszacsatolási folyamatokat indít el, amelyek csillapítása és visszafordítása jelenleg nem lehetséges. Pl. egyre hevesebb és egyre északibb pályára terelődő hurrikánok, erőteljesebb zonalitás télen, amely enyhe óceáni levegőt szállít a kontinens belső régióiba (ezért is egyre enyhébbek a telek).
3. Gyengülő jet streamek
Az éghajlatváltozás hatására a sarkvidéken gyorsabb melegedés indult el, mint a mérsékelt éghajlati területeken és az így kialakult hőmérséklet-különbség csökkenés hatására az északi félteke poláris futóáramlása gyengül és egyre nagyobb amplitúdóval hullámzik (hasonló, mint egy folyó kanyargása). Ennek hatására a forró, meleg, légtömegek a megszokottnál jóval északibb területekre is eljutnak, míg télen a hideg sarkvidéki levegő, különösen Észak-Amerikában egyre délebbre.
A jet streamek (futóáramlatok) behullámzása miatt a ciklonok nyaranta tartósan elkerülik Európa középső és déli régióit, mivel egyre erőteljesebb és masszívabb anticiklonok alakulnak ki rendszeresen az elmúlt 15-20 évben. -> szárazság és forróság nyaranta. Míg Európa télen és nyáron is egyre jelentősebb szezonális melegedést „élvez” a jet streamek hatására, addig Észak-Amerikában ennek a fordítottja történik (különösen télen).
Kapcsolódó bejegyzések
Márciusban tizedik hónapja dőlt meg a globális havi melegrekord
A Copernicus jelentése szerint 2024 márciusában 14,14 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet.
4. Egyre erőteljesebb blokkoló anticiklonok
Az óceánok és a szárazföldek melegedése, a jet streamek gyengülése és a nagy földrajzi légkörzésben megfigyelhető változások együttesen eredményezik Európában a blokkoló anticiklonok fokozatos erősödését. Emiatt a nyarak egyre szárazabbak és forróbbak, nem csak Magyarországon, hanem egész Európában.
5. Növekvő óceáni és mediterrán behatás
Európa legsérülékenyebb területe Dél-Európa, ahol a jelentős hőmérséklet emelkedés és a csökkenő csapadékmennyiség együttes hatása olyan területeken jelentkezik, melyeken már most is vízhiánnyal küzdenek. Mivel Magyarország e régió határán fekszik, ezért hazánkban a klímaváltozás kockázatainak megítélésekor lényeges, hogy a Kárpát- medence az óceáni, a száraz kontinentális és a mediterrán éghajlati régió határán helyezkedik el.
E határzónában az éghajlati övek kisebb eltolódása is oda vezethet, hogy a Kárpát-medence és Magyarország átmenetileg átcsúszhat a három hatás valamelyikének erőteljesebb hatása alá. Jelenleg azt láthatjuk, hogy télen egyre markánsabb az enyhe óceáni, míg nyáron a meleg mediterrán behatás. A hideg fagyos teleket okozó kontinentalitás egyre gyengébb és csak időnként gyakorol rövid ideig fennálló hatást időjárásunkra.
6. El Niño és La Niña?
Európa időjárását és hosszabb távon éghajlatát közvetlenül nem befolyásolja a csendes-óceáni ENSO. Eddig nem sikerült erős kapcsolatot kimutatni normál ENSO hatások és Európa időjárási mintázata között. Azonban, ha az átlagosnál erősebbek, azaz nagyobb anomália lép fel a Csendes- óceánon, illetve tartósan 24-36 hónapig sem épülnek le, akkor már képesek befolyásolni az Európa időjárását is befolyásoló cirkulációs folyamatokat. Európában 2021 és 2022 nagyrésze a szélsőséges La Niña, a klímaváltozás és a jet streamek gyengülése miatt az átlagnál jóval melegebb és szárazabb volt.
Különösen a csapadékhiány okozott problémákat, mivel nem volt megfelelő párolgás a Csendes-óceánon és a nedvességben amúgy is deficites északi mérsékelt éghajlati öv nem jutott kellő mennyiségű vízgőzhöz a szállítószalagokon keresztül. Ami pedig érkezett nem volt képes telítetté válni a nagyon magas hőmérséklet miatt. A légkörben felgyülemlett, de nem elégséges telítetlen vízgőz, mint erős üvegházhatású gáz visszacsatolást indított be és tovább fokozta a hőséget és a csapadékhiányt. Természetesen ehhez nem volt elég csak a La Niña, más makro-cirkulációs és éghajlati folyamatokra is szükség volt, pl. a jet stream tartós és éles hullámzására vagy az óceánok hőmérsékletének fokozatos emelkedésére is. Jelenleg nem figyelhető meg a gyengülő El Niño hatása Európában és a Kárpát-medencében.
A klímaváltozás miatt a telek, a tavaszok és az őszök jóval enyhébbek, a nyarak pedig jóval melegebbek lettek. Várhatóan 2024 is a legmelegebb évek közé fog tartozni, globálisan és Európában is átlépjük a 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést, Európában régiónként változó szélsőségekkel. Az intenzív melegedés tovább folytatódik, de idén nyáron és ősszel közel biztosra vehető, hogy jelentősen már nem fog hatást gyakorolni Európa időjárására az ENSO. Télen azonban már befolyásolhatja a jet stream mozgását (kiépülő La Niña), mely Európa téli időjárását is nagymértékben meghatározza.
(forrás: MCC Klímapolitikai Intézet)
Kiemelt kép: Canva