Egyéni és társadalmi szinten is kihívás elé állítja az emberiséget a klímaváltozás, de a jövő szakemberei – köztük orvosok, tanárok, közgazdászok – sokat tehetnek a klímaválság káros következményeinek csökkentéséért – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke ajkai előadásán.
Áder János az ajkai Fekete István – Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium diákjainak tartott, Okok, következmények, megoldások című előadásában a klímaváltozás okai közt említette, hogy míg 1950-ben 2,5 milliárd ember élt a Földön, addig ez a szám 2022-ben meghaladta a 8 milliárdot, mindemellett az energiaigény emelkedése háromszorosa a népesség növekedésének.
Kapcsolódó bejegyzések
Az emberek energiafelhasználása háromszor olyan gyorsan nő, mint maga a népesség
Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjének legújabb adásában, Gelencsér Andrással, a Pannon Egyetem rektorával beszélgetett.
A szén-dioxid-kibocsátás folyamatos növekedése a földfelszíni hőmérséklet emelkedéséhez vezet, ez pedig egyebek mellett időjárási szélsőségeket okoz és ezáltal jelentősen befolyásolja az ember életfeltételeit. Egyénileg és társadalmi szinten is tehetünk azonban a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében – hangsúlyozta Áder János.
A klímaváltozással kapcsolatban felmerülő feladatok között említette a hosszú távú energiatárolás problémájának megoldását, és az új közgazdasági számítási módra való áttérést. Az egészségügy területén az új betegségek ismeretét, az oktatás területén a szemléletformálást, valamint a korszerű tudás gyarapítását nevezte kiemelt feladatnak. Fontosnak nevezte új nemzetközi egyezmények megalkotását, az energiagazdálkodás terén születő városi stratégiák megvalósítását, továbbá a szénerőművek helyett a napenergia és a biomassza felhasználását.
Kapcsolódó bejegyzések
Úttörő projekt az energiatárolásban
Új, vanádium redox flow technológiát alkalmazó energiatárolási projekt indult hazánkban. A konzorciumban megvalósuló kutatás-fejlesztési program projektgazdája az Ideona Zrt., és konzorciumi tagként a Budapesti Műszaki Egyetem és a Pannon Egyetem is részt vesz a munkában.
Áder János ismertetése szerint a felhasznált energia 84 százalékban fosszilis alapú, azaz olaj-, szén- és gázenergia, melyet döntően az ipar és a közlekedés területén használnak fel; ennek következtében jelentősen nő a kibocsátott szén-dioxid mennyisége. A volt államfő hozzátette, hogy a klímaváltozás hatásainak 80 százalékát „a vízen keresztül érezzük”. Azaz felgyorsul a víz körforgása, az időjárás szélsőségessé válik, a mezőgazdasági termelés ezáltal visszaesik és kedvezőtlen gazdasági folyamatok indulnak el.
A volt államfő a kedvezőtlen folyamatok között említette a sarki jég olvadását, a tengervíz hőmérsékletének emelkedését és a korallok pusztulását. Hozzátette, hogy Magyarországon is egyre melegebb a tél és a nyár is, szélsőséges időjárási körülmények jellemzik az országot, mint például az aszály vagy a villámárvizek.
A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is számos előadás, és kerekasztal-beszélgetés hangzott el a szélsőséges időjárás és a globális felmelegedés miatt bekövetkező természeti változásokról.
(MTI)
Fotó: Canva
