A modern mérések kezdete óta intenzitását tekintve ez volt a legrosszabb hőhullám, amit túl kellett élnünk. A HungaroMet adatsorai alapján a legrosszabb helyzet Budapesten és a déli-délkeleti országrészben volt. Úgy tűnik jelenleg a kibocsátás-csökkentés tétje már az, hogy a jövőben lesz-e egyáltalán olyan júliusi nap, amikor az ország nagy részén nem kell majd pusztító hőséggel viaskodnunk.
A Másfélfok oldalán megjelent elemzésből kiderül, hogy a hőhullámok hossza, gyakorisága és intenzitása a klímaváltozás nyomán folyamatosan növekszik. A folyamat Magyarországon is tetten érhető, főként ha korábbi adatokkal vetjük össze a mostani hőmérsékleti értékeket. A szerzők Budapest és három alföldi település korábbi hőhullámait hasonlították össze, amiből egyértelművé vált: soha nem volt még ilyen rossz a helyzet.
Kapcsolódó bejegyzések
Extrém hőhullámok várnak a Közel-Keletre
Egy új tanulmány szerint a közel-keleti és észak-afrikai térségben a nyarak lényegesen gyorsabban melegednek, mint a világ többi részén.
Mint írják, egy hőhullámot többféle alaptulajdonság is jellemez: fontos, hogy milyen hosszan kell elviselnünk, ám az intenzitás is lényeges faktor az egészségügyi hatások szempontjából. Az intenzitás esetünkben a hőhullám küszöbét jelentő 27 °C feletti hőösszeg nagyságát takarja, ami tehát azt jelenti, hogy adott esetben egy melegebb, de rövidebb ideig tartó hőhullám akár könnyebben elviselhető lehet (kevésbé intenzív), mint egy hosszabb ideig tartó, valamivel enyhébb esemény. Ahogy az elemzésből kiderül, a budapesti abszolút melegrekord most nem dőlt meg, sőt 2012-ben is volt egy a mostaninál átlagosan kissé melegebb hőhullám, ám ennek intenzitása nem volt olyan erős, mint idén.
A magyar-szerb határ mentén fekvő Kelebián idén júliusban 7 napon is megdőlt a nappali melegrekord. Az elemzésből pedig az is kiderül, hogy minden tekintetben (a hőhullám hossza, intenzitása valamint a legmagasabb hőmérséklet) az idei hőhullám volt a legrosszabb a településen és környékén, ami 13 napon keresztül tombolt.
Régen is volt meleg, de ez most valami más
Ahogy arra a szerzők rámutatnak az elemzésben, korábban is voltak hőhullámok, voltak intenzívebb periódusok, de a mostanihoz hasonló hőhullámok nem fordultak elő. A jövőben pedig – ha a jelenlegi ütemben folytatódnak a globális kibocsátások – még több ilyen időszakra, több hőstresszes napra kell számítanunk. Ami pedig még nagyobb problémát jelent, hogy a mostani 40 fok körüli maximumok akár 45 fok környékére is felkúszhatnak, ami még elviselhetetlenebb körülményeket eredményez majd. Mint írják, a tét lassan az lesz, hogy marad-e még egyáltalán olyan nap júliusban, mely hőstressz-mentes lehet.
Az elemzés végén kitérnek az rövidtávú védekezési lehetőségekre, illetve a nagyobb léptékű beruházásokra, melyek enyhíthetik a hőséget. És természetesen arra is, hogy a hőhullámok megfékezésének egyik legfontosabb csatatere a kibocsátás-csökkentés. (Másfélfok)
Fotók: canva.com
