A közvetlen uniós pályázati források jelentős lehetőségeket kínálnak a hazai szereplők számára, ugyanakkor sok pályázó számára kihívást jelent az ezekhez kapcsolódó szemlélet és működési logika megértése. A magyar központi támogatási keretrendszerhez szokott pályázók gyakran nehezen igazodnak el a közvetlen uniós kezelésű programok – így a LIFE program – elvárásai, értékelési szempontjai között és a projektek logikájában.
Jelen cikk célja, hogy közérthetően és lényegre törően bemutassa a LIFE program esszenciáját, különös tekintettel A tiszta energiára való átállás alprogramra (Clean Energy Transition – LIFE-CET). Az elméleti keretek ismertetésén túl nemzetközi szinten kiemelkedő projektek példáján keresztül szemléltetjük, hogyan működik a program a gyakorlatban, és milyen szemléletváltást igényel a sikeres pályázás.
Kapcsolódó bejegyzések
Nagy támogatást biztosít a LIFE program, érdemes pályázni!
„A LIFE programban olyan új, innovatív megoldások támogathatók, amelyek az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikájának megvalósításában példamutatók, és uniós szinten hozzáadott értéket képviselnek.” A Holnapután című rádiós podcast vendége Sashalmi Éva, a LIFE programok nemzeti kapcsolattartója volt. A LIFE (L’Instrument Financier pour l’Environnement) program az Európai Unió pénzügyi eszköze, amelyet 1992-ben hoztak létre. A program dedikáltan […]
A LIFE CET alprogram keretében megvalósuló projektek tervezésekor az olyan alapvető, univerzálisan érvényes szempontok, mint az arányosság, az ár-érték arány, az indokoltság, az átláthatóság, a strukturáltság, a megvalósíthatóság, valamint az ambiciózus, ugyanakkor reális célkitűzések, különösen hangsúlyossá válnak. A CET sajátossága azonban, hogy nem infrastrukturális beruházásokat finanszíroz, hanem a tiszta energiaátmenethez szükséges kapacitásépítést, piacfejlesztést és rendszerszintű átalakulást támogatja.
A LIFE CET projektek középpontjában az uniós energiapolitikai célok megvalósítása áll, szoros összhangban az European Green Deal és az energiarendszer-dekarbonizációs törekvések irányával. A támogatott kezdeményezéseknek egyértelműen hozzá kell járulniuk az energiahatékonyság javításához, a megújuló energiaforrások elterjedéséhez, az energiaszegénység mérsékléséhez vagy a tisztaenergia-piaci mechanizmusok fejlesztéséhez. A hangsúly nem a fizikai beruházásokon, hanem a szabályozási, pénzügyi, szervezeti és kompetenciaalapú akadályok lebontásán van. Kiemelt jelentőségű az uniós hozzáadott érték. A LIFE CET projekteknek olyan modelleket, eszközöket vagy módszertanokat kell kidolgozniuk, amelyek más tagállamokban is adaptálhatók. Egy energiahatékonysági tanácsadói hálózat kialakítása például akkor válik igazán relevánssá, ha annak működési modellje más régiókban is alkalmazható, és hozzájárul az uniós szintű piaci akadályok csökkentéséhez. A megismételhetőség és a skálázhatóság ezért alapvető értékelési szempont.
A hatásorientáltság és a mérhetőség a CET esetében különösen fontos, hiszen a program közvetett, strukturális változásokat céloz. A projekteknek világos, számszerűsíthető indikátorokkal kell alátámasztaniuk, hogy tevékenységeik miként járulnak hozzá például az energiafogyasztás csökkenéséhez, a megújulóenergia-részarány növekedéséhez vagy a beruházások mobilizálásához. Nem elegendő általános szemléletformáló kampányokat tervezni; konkrét piaci vagy intézményi változásokat kell előidézni.
A LIFE CET nem kutatás-fejlesztési eszköz – ebben a tekintetben eltér például a Horizon Europe programtól. A hangsúly a már rendelkezésre álló megoldások piaci bevezetésén, a szakpolitikai végrehajtás támogatásán és a finanszírozási modellek fejlesztésén van. Ilyen lehet például innovatív pénzügyi konstrukciók kidolgozása épületfelújítási programok ösztönzésére, vagy olyan önkormányzati kapacitásépítési programok létrehozása, amelyek felgyorsítják a helyi energiastratégiák végrehajtását.
Kapcsolódó bejegyzések
Erre tart Magyarország az uniós támogatásokban, nagy teret kap a környezetvédelem
Biológiai sokféleség, körforgásos gazdaság, energiahatékonyság: csak néhány téma, amelyben nemcsak javíthat, hanem ki is emelkedhet Magyarország az MFOI segítségével.
A partnerségi megközelítés a CET esetében kifejezetten kulcsfontosságú. Az energiarendszer-átmenet komplex folyamat, amelyben önkormányzatok, pénzügyi intézmények, energetikai ügynökségek, vállalkozások és civil szervezetek egyaránt szerepet játszanak. A sikeres projekt nem elszigetelt beavatkozásként működik, hanem olyan együttműködési struktúrát hoz létre, amely a projektidőszakon túl is fenntartható marad. Szintén meghatározó a pénzügyi koherencia és a költséghatékonyság. Mivel a CET projektek célja gyakran a további – akár nagyságrendekkel nagyobb – beruházások mobilizálása, a támogatás hatásának multiplikátor jelleggel kell érvényesülnie. A költségvetésnek világosan tükröznie kell, hogy a projekt hogyan generál hosszú távú, piaci alapú változást. A fenntarthatóság és a strukturális hatás ebben az alprogramban különösen hangsúlyos: a projekt lezárulta után is működő intézményi megoldásokat, finanszírozási mechanizmusokat vagy képzési rendszereket kell létrehozni. A cél nem egyszeri eredmények elérése, hanem az energiarendszer-átmenet felgyorsítása tartós eszközökkel.
Összességében a LIFE CET projektek akkor tekinthetők szakmailag megalapozottnak és versenyképesnek, ha világos stratégiai illeszkedéssel, mérhető és skálázható hatásokkal, reális, mégis ambiciózus célkitűzésekkel, valamint széles körű partnerségi háttérrel járulnak hozzá Európa tiszta energiaátmenetéhez. Az alprogram logikája szerint a valódi siker nem csupán a projektmegvalósításban, hanem a rendszerszintű változások elindításában és megszilárdításában mérhető. Természetesen a fent leírtak a többi LIFE alprogram tekintetében is alapvetően iránymutatóak.
Kapcsolódó bejegyzések
20%-kal nőtt a LIFE környezetvédelmi program költségvetése
Az EU 121 millió eurót fektet a program keretében megvalósuló új integrált projektekbe, mellyel 12 uniós tagállam többek között Magyarország, környezetvédelmi célkitűzéseinek előmozdítását kívánják szolgálni.
A fenti irányelvek megértését szolgálja az, hogy a pályázó felméri, hogy milyen ötlet és tevékenység, milyen lefedettséggel (földrajzilag, a konzorciumtagok számát és a kompetenciákat tekintve stb.) illeszthető be a LIFE program keretébe, ehhez segítséget nyújt egy hasznos weboldal, a LIFE Public Database tanulmányozása. A tiszta energiára való átállás programnál maradva, például beírva LIFE24-CET-et a keresőbe (Advanced Search on LIFE Projects) a rendszer kilistázza a 2024-es felhíváson nyertes pályázatokat (kb. évente 50-et), melyekből lehet egyfelől inspirálódni, másrészt megérteni, hogy milyen hatálya van egyes projekteknek.
A következő érdekes nemzetközi LIFE CET projekteket válogattuk össze. A CET-ENERCOM felhívás új energiaközösségek létrehozását, valamint a meglévők bővülését elősegítő támogató szolgáltatások kialakítására vagy fejlesztésére összpontosít. Ilyen felhívásra egy jó projektpélda a spanyolországi JALÓN projekt melyet a Madridi Műszaki Egyetem koordinál. A projekt központi célkitűzése nagy léptékű, megújuló energián alapuló energiaközösségek létrehozása Calatayud régióban, amely egy vidéki, főként kis falvakat magába foglaló terület (a mintegy 20 ezer fős Calatayud város körüli 87 falu összesen 10 ezer lakossal). Mivel a vidékről jelentős az elvándorlás, a projekt célkitűzése egyben az is, hogy az energiaközösségek létrehozásával javítsa a helyi lakosok életfeltételeit, és ezzel mérsékelje az elnéptelenedést.
Kapcsolódó bejegyzések
LIFE program – Podcast
Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára volt a vendégünk.
A projekt tehát valós problémára kínál konkrét megoldásokat, mindezt úgy, hogy nagymértékű, ambiciózus, lokálisan jelentős hatást kifejtő energiaközösségek kialakításával segíti az energiaátmenetet azáltal, hogy koordinátori szerepet tölt be helyi lakosok, vállalkozók, önkormányzatok és szabályozószervek bevonásával, és szakmai érdekképviseletet lát el, hogy a cél elérése érdekében meginduljanak a beruházások. Számok tekintetében ez azt jelenti, hogy 5000 lakost, 40 helyi önkormányzatot, 75 helyi vállalkozást vonnak be, 15 millió euró befektetés realizálását vállalják, ami 23000 MWh megtermelt villamos energiát és 3500 tonna szén-dioxid-kibocsátás megakadályozását eredményezi a régióban. A helyi lakosok strapabíró tetőszerkezettel rendelkező otthonaira, illetve helyi cégek, például borászatok, olajfatermesztők raktárépületeire, illetve kihasználatlan földterületekre kerültek még napelemek, így tudják szolgálni az energiamegosztást és a közösségüket.
Folytatva a következő példával: a CET-LOCAL felhívás fókuszában – mely igencsak népszerű Magyarországon is – az áll (évente kisebb-nagyobb hangsúlyváltással), hogy megerősítse a helyi és regionális hatóságok kapacitásait a tiszta energiaátmenethez kapcsolódó tervek és stratégiák megvalósítása és végrehajtása érdekében. Egy másik külföldi példaként említhető a portugál ADENE energiaügynökség Plan4COLD projektje, amely jó általános gyakorlatként szolgálhat. A Plan4COLD projekt gyakorlati támogatást nyújt a dél-európai önkormányzatoknak az Energiahatékonysági Irányelv (EED) előírásainak teljesítéséhez, különösen a 45 ezernél több lakost számláló települések számára kötelező helyi fűtési és hűtési tervek elkészítésében.
Mivel a hűtési igény Dél-Európában gyorsan erősödik, a projekt testre szabott eszközöket, módszertani útmutatókat és célzott kapacitásépítést biztosít a helyi hatóságok számára. Olasz, görög és portugál mintavárosokban konkrét fenntartható fűtési és hűtési tervek készülnek, amelyek gyakorlati mintaként szolgálnak más önkormányzatok számára is. A Plan4COLD így nemcsak szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg, hanem kézzelfogható, a projekt lezárása után is használható eszközöket és tudást ad a települések kezébe.
Utolsóként egy CET-POLICY projektet mutatunk be: ennek célja a fenntartható energia területén meghatározó jogszabályok végrehajtásának támogatása (RED, EED, EPBD). A portugál Coimbrai Egyetem Rendszerek és Robotika Intézete vezette projekt a villanymotorokkal kapcsolatos energiahatékonysági kérdésekre fókuszált, mivel ezek a motorok az EU villamosenergia-fogyasztásának több mint 50%-ért és az ipari felhasználásnak 70%-ért felelősek, és sok esetben az elvárt élettartamukon túl működnek, ráadásul alacsony hatékonyságuk okán tovább mélyítik a meglévő problémát. A projekt célja a motorcsere felgyorsítása volt, amivel jelentős energiamegtakarítást lehetne elérni. Ennek érdekében a konzorcium a villanymotorpiac felmérését, a hatékonysági trendek elemzését, valamint a jelenlegi uniós szabályozások – mint az EC 640/2009 rendelet és az energiahatékonysági irányelv (EED) – áttekintését végezte el.
Az EU-MORE során 5 nemzeti workshopot tartottak helyi közvetítőnyelveken, ahol politikai döntéshozókkal együtt dolgoztak ki új szakpolitikai javaslatokat, figyelembe véve az adott ország szabályozási környezetét. Ezen kívül létrehoztak egy online tudásmegosztó platformot és egy olyan eszközt, amellyel a szakpolitikák hatásait lehetett előre jelezni, összhangban a körforgásos gazdaság elveivel. A projekt 6 partnerintézményt fogott össze, köztük egyetemeket, energiaügynökségeket és kutatóintézeteket. Az elért eredményeket más eszközökre is ki kívánták terjeszteni (pl. szivattyúkra, ventilátorokra, transzformátorokra, kompresszorokra), és már el is indult egy új LIFE projekt 2025-ben ezen az alapon.
Az energia mindennapjaink láthatatlan mozgatórugója, működteti az otthonainkat, az ipart, a közlekedést és a digitális világot. Az utóbbi években a fenntartható és megújuló energiaforrások szerepe egyre inkább felértékelődött, miközben a fosszilis energiahordozókról való leválás stratégiai és gazdasági kérdéssé vált. Az energiaellátás szerkezetének átalakulása – a tiszta technológiák térnyerésével és az energiahatékonyság erősödésével – új kihívásokat és egyben új lehetőségeket is teremt az energiarendszerek számára.
A fenntartható átmenet azonban nem csupán szakpolitikai cél, hanem közös felelősség és lehetőség is. Azok a szervezetek, önkormányzatok és intézmények, amelyek aktívan hozzá kívánnak járulni az energiaátmenethez, konkrét lépéseket tehetnek innovatív fejlesztések és együttműködések megvalósításával. Egy jól előkészített LIFE projekt nemcsak forrást biztosíthat ehhez, hanem szakmai keretet és nemzetközi partnerséget is kínálhat a fenntartható energetikai célok megvalósításához.
Forrás: LIFE pályázatok, CINEA LIFE, Nemzetközi LIFE Info Day
Fotók: MFOI