Június 5-én ünnepeljük a környezetvédelmi világnapot, melynek elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetszennyezés következményeire.
Például arra, hogy minden harmadik másodpercben egy futballpályányi területet irtanak ki az őserdőkből, évente pedig egy Görögország nagyságú területet vágnak ki? Vagy arra, hogy napjainkra a korallzátonyaink több mint a fele már elpusztult, és ha nem változtatunk, 2050-re a 90 százalékuk el fog tűnni.
Fontos megértenünk azt, hogy a környezetszennyezés a mi életünkre is hatással van. Mi is a természet részei vagyunk, teljesen egymásra vagyunk utalva ezen a bolygón, így a saját jövőnket is veszélyeztetjük azzal, ha nem változtatunk néhány dolgon.
Az első környezetvédelmi világnapnak az 1972-es stockholmi Ember és bioszféra címet viselő világkonferencia első napját kiáltották ki. Azóta világszerte szervezetnek június ötödikén környezetvédelmi akciókat és figyelemfelhívó programokat. (ZÖLD) Minden világnap egy adott tematika köré szerveződik, az idei témája az ökoszisztéma helyreállítása.
Az ökoszisztéma regenerálásához nem csupán arra van szükség, hogy megállítsuk a klímaváltozást, vagy hogy a természetes élőhelyeket bolygatás nélkül hagyjuk. Az is fontos, hogy hagyjunk fel a műanyagok mértéktelen használatával, melyek elszennyezik a bolygónkat.
Kapcsolódó bejegyzések
Felforrnak a strandok a műanyaghulladéktól
Egy új kutatás szerint a tengerpari üledékben felhalmozódott műanyagok akár több fokkal emelhetik a strandok hőmérsékletét, ezzel is veszélyeztetve az ott élő állatokat.
Csak 2015-ben 8300 millió tonna műanyagot termeltünk , aminek a harmada a természetben végezte. Ha így folytatjuk, 2050-re több szemét lesz az óceánjainkban, mint hal. A leggyakoribb műanyaghulladék egyébként a cigicsikkekben található műanyagrostok, ezt követik a palackok, a kupakok, az ételek csomagolásai, a zacskók, a kávés és egyéb poharak műanyag fedői, aztán jönnek a szívószálak és kavarópálcikák, amiknek a betiltásáról szerencsére már döntöttek.
A közhiedelemmel ellentétben ráadásul a műanyag csak rendkívül rosszul újrahasznosítható. Az Ellen MacArthur alapítvány kutatása szerint csak az újrahasznosított műanyag 2 százaléka kerül vissza az eredeti funkciójába, 8 százalék valamilyen alacsonyabb minőségű termékben végzi, a többi pedig vagy a szemétlerakóba kerül, vagy elégetik, vagy kiszivárog a környezetbe.
Ugyan komoly változtatásokra van szükségünk, azonban a világnap arra is felhívja a figyelmünket, hogy mindezeket kezdhetjük kicsiben, apró lépésekkel is. Húzzuk ki például a használaton kívüli tárgyainkat a konnektorból, mert a készenléti állapotban hagyott tévénk is fogyaszt energiát. Figyeljünk arra, hogy fogmosáskor ne folyassuk a csapot, fürdésről váltsunk inkább zuhanyzásra, hogy vizet spóroljunk, bevásárláshoz vigyünk magunkkal szatyrot, hogy ne szoruljunk a bolti műanyag- vagy papírzacskókra.
Kapcsolódó bejegyzések
Van 15 perced a környezetvédelemre?
Az ELTE Pszichológiai és Pedagógiai Karának kutatásának keretében egy a környezettudatos cselekvéssel, valamint a klímaváltozáshoz való viszonyulással kapcsolatos kérdőívcsomag kitöltésére jelentkezhetünk.
Kezdjük el szelektíven gyűjteni a szemetet, ha tehetjük, sétáljunk, tekerjünk vagy használjuk a tömegközlekedést az autónk helyet. Már az is egy kisebb lépés, ha szépen karbantartjuk az autónkat, hogy minél takarékosabban működjön.
Az egyik legjelentősebb lépés igényli azonban a legkevesebb energiát. Azzal is sokat tehetünk, ha egyszerűen csak megnézzük, milyen csomagolású termékeket veszünk le a polcról. Járjunk nyitott szemmel, váljunk tudatos vásárlókká, gondolkodjunk hosszútávon. Minden percben egymillió műanyagpalackot vásárolnak szerte a földön, 5 trillió egyszer használatos zacskót használunk fel évente.