Az ELKH Ă–kolĂłgiai KutatĂłközpont VĂzi Ă–kolĂłgiai IntĂ©zetĂ©nek (Ă–K VĂ–I) kutatĂłi Boros Emil tudományos fĹ‘munkatárs vezetĂ©sĂ©vel nagy tĂ©rbeli lĂ©ptĂ©kű kutatásban vizsgálták a sĂłs, szikes tavak Ă©s az ott Ă©lĹ‘ vĂzimadarak kölcsönhatását. Az eredmĂ©nyek szerint az egyes madárcsoportok elĹ‘fordulása szoros összefĂĽggĂ©st mutat a sĂłs tavak jellemzĹ‘ivel, amelyek közĂĽl a vĂzborĂtás Ă©s a sĂłtartalom jelzi leginkább, hogy milyen madárcsoport fordul elĹ‘ az adott környezetben. Az eredmĂ©nyeket bemutatĂł publikáciĂł a rangos Science of The Total Environment tudományos folyĂłiratban jelent meg.
Eurázsiában terĂĽletarányosan a legnagyobb számban a Kárpát-medencĂ©ben találhatĂłk szikes tavak, amelyek az Ă©szakon költĹ‘ Ă©s dĂ©len telelĹ‘ vándorlĂł madarak kiemelten fontos pihenĹ‘- Ă©s táplálkozĂłhelyei az eurázsiai-afrikai madárvonulási folyosĂłn. Kutatások sora bizonyĂtja, hogy globálisan a vizes Ă©lĹ‘helyek Ă©s a vĂzimadárpopuláciĂłk rohamosan pusztulnak az elmĂşlt Ă©vtizedek tájátalakĂtĂł tevĂ©kenysĂ©ge ‒ lecsapolás, vĂzelvezetĂ©s ‒, a hĹ‘mĂ©rsĂ©klet emelkedĂ©se Ă©s a csapadĂ©krendszerek átalakulása miatt.
Az Ă–K Ă©s a Balatoni LimnolĂłgiai KutatĂłintĂ©zet munkatársai a Duna-Tisza köze szikes tavainak vizsgálata során megállapĂtották, hogy a vĂzimadarak ĂĽrĂĽlĂ©kĂĽkkel Ăłriási mennyisĂ©gű foszfort (P) visznek be a szikes tavak vizĂ©be, vagyis a madarak a kĂĽlsĹ‘ foszforforrások biotikus közvetĂtĹ‘ikĂ©nt viselkednek. A tápanyag madarak okozta feldĂşsulását guanotrofizáciĂłnak nevezik. A kutatĂłk kimutatták, hogy a szikes tĂł vizĂ©nek extrĂ©m magas foszfortartalmáért 64 százalĂ©kban a vĂzimadarak, köztĂĽk a nagy testű növĂ©nyevĹ‘k – liba- Ă©s kacsafajok ‒ Ă©s a közepes testű mindenevĹ‘k, pĂ©ldául a sirályok felelĹ‘sek.
A sĂłs, szikes tavak Ă©s a vĂzimadarak kölcsönhatásának további vizsgálatában a kutatĂłk arra kerestĂ©k a választ, milyen mĂłdszerrel lehetne megmutatni, hogy a vĂzimadarak kĂĽlönbözĹ‘ csoportjai alapján megjĂłsolhatĂł-e a vĂztestek ökolĂłgiai/trofikus állapota.
Boros Emil Ă©s munkatársai a közelmĂşltban szintĂ©n a Science of The Total Environmentben publikált, a korábbinál jĂłval nagyobb tĂ©rbeli lĂ©ptĂ©kű kutatásukban Kazahsztán sztyepp- Ă©s fĂ©lsivatagi rĂ©giĂłjában Ăłriási terĂĽletet vontak vizsgálataikba több mint ezer kilomĂ©teres kelet-nyugati irányĂş tengely mentĂ©n. Az itt kiválasztott 63 mintaterĂĽleten elĹ‘fordulĂł közel 100 vĂzimadárfajt Boros Emil mĂłdszere alapján a tápanyagforgalomban betöltött szerepĂĽk szerint három csoportba sorolták.
A nettĂł importĹ‘rök közĂ© tartoznak a nagy testű növĂ©nyevĹ‘k, pĂ©ldául a lĂşdfĂ©lĂ©k Ă©s a darvak, az importĹ‘r-exportĹ‘rök közĂ© a mindenevĹ‘ kacsák Ă©s sirályok, a nettĂł exportĹ‘rök közĂ© pedig elsĹ‘sorban a mindenevĹ‘ Ă©s halevĹ‘ fajok. A kutatĂłk e madárcsoportok gyakoriságát, össztömegĂ©t Ă©s diverzitását vetettĂ©k össze a tavak több tĂ©rbeli skálán mĂ©rt ökolĂłgiai jellemzĹ‘ivel, köztĂĽk a vĂzmĂ©lysĂ©ggel Ă©s a klorofilltartalommal, nagyobb tĂ©rbeli skálán pedig a tavak 1 Ă©s 10 kilomĂ©teres környezetĂ©ben talált felszĂnborĂtással (pĂ©ldául fĂĽves terĂĽlet vagy mezĹ‘gazdasági terĂĽlet kiterjedĂ©se).
(Szöveg és képek: elkh.org)