Az ázsiai lódarázs megjelenése komoly fenyegetést jelent a hazai méhészetre és ökoszisztémára. A MATE és a BME közös kutatás keretében kifejlesztett, új generációs rádiótelemetriás eszköze segíthet a darázsfészkek hatékonyabb megtalálásában.
A módszer lényege az, hogy egy miniatűr jeladót rögzítenek a darazsakra, így ők elvezetnek a fészekhez. Ez a jelenleg beszerezhető jeladóknál fejlettebb technológia jelentősen javíthatja a fészekkeresés hatékonyságát, és hozzájárulhat az inváziós faj terjedésének lassításához. A MATE keszthelyi kutatói szorosan együttműködnek nemzetközi partnerekkel is. Gyakorlati alkalmazáshoz, külföldi mintára, fészekkereső platformokkal felszerelt, méhész önkéntesekből álló kereső csoportokat hoztak létre az egyetem együttműködő szervezetén (MKE) keresztül Somogy és Zala vármegyében.
Kapcsolódó bejegyzések
Darazsak a ház körül – Védekezz ellenük környezetbarát eszközökkel!
A darazsak csupán 1%-a ártalmas az emberre, de kiveszik részüket a beporzásból, és fontos elemei a biodiverzitásnak is. Oda kell figyelnünk rájuk!
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Genetikai és Biotechnológia Intézetének munkatársai, dr. Kolics Balázs és Kolics-Horváth Éva a keszthelyi Georgikon Campuson az első hazai észlelés (2023. augusztus) óta folytatnak kutatás-fejlesztési tevékenységet a BME munkatársaival együttműködésben az ázsiai sárgalábú lódarázs (Vespa velutina nighrithorax) elleni védekezés területén. A MATE fontosnak tartja az invazív faj elleni védekezésben a tudományos adatokra alapozott megközelítést, valamint az elmúlt időszakban történt kutatási előrelépésekről történő tájékoztatást.
Fotó: Canva
A védekezés szükségessége és az ázsiai lódarázs kártétele
Nem kérdés, hogy védekezésre akkor is szükség lesz, ha a darázs már visszafordíthatatlanul elterjedt. Így van ez azokban a nyugat-európai országokban is, ahol a faj évtizedekkel ezelőtt megtelepedett, és a darázspopuláció korábban elérte már a kártétel ingerküszöbét. A kutatók célja, hogy a nagy volumenű védekezést minél későbbre tolják el, ezáltal a költségek kisebbek lehetnek, és később fognak jelentkezni. A nyugat-európai tapasztalatok és a tudományos közlemények alapján az ázsiai lódarázs közvetlen kártétele ökológiai és mezőgazdasági szempontból is jelentős, utóbbi vonatkozásában leginkább a méhészeti, a szőlészeti és a gyümölcstermesztő ágazatot érinti.
Kapcsolódó bejegyzések
Új invazív faj jelent meg, letarolja a fenyveseket
A sárga szövődarazsak több tízezer hektár károsodást okoznak a fenyvesekben.
A lakossági észlelések relevanciája
Az ökológiai és a mezőgazdasági kártétel mellett azonban a legtöbb észlelés és bejelentés a lakosság részéről érkezik. Ennek logikus, biológiai oka van: tavaszi (ún. primer) fészkeit az ázsiai lódarázs jellemzően ember által épített létesítményekben helyezi el. A kolóniák többsége azonban – a hazai lódarazsakkal ellentétben – a nyár folyamán átköltözik ezekből a fészkekből a legfeljebb 200 méter távolságban épített másodlagos, úgynevezett szekunder fészkekbe. Ezek jellemző lelőhelye többnyire olyan élőhely, ahol az épített környezet, a víz és a táplálékforrás (pl. méhészet) hármasa együttesen megtalálható.
Az invazív lódarázs megfékezésének esélyei
Az ázsiai lódarázs szekunder fészkeit – amelyek több száz leendő királynőt is kibocsátanak az ősz folyamán – rendkívül nehéz időben megtalálni. Ennek oka az, hogy ezek többnyire magas fákon, a lombkorona takarásában találhatók. Helyüket hagyományos módszerekkel – például a darazsak repülési irányának vagy a csalétekhez történő visszatérésük sebességének mérésével – meghatározni időigényes munka.
Ez különösen az elterjedés korai időszakára igaz, amikor még kevés fészkük van, pedig pont ekkor lehetne nagyobb eséllyel lassítani a terjedést egy-egy észlelt gócpontban (ahogy jelenleg teszik ezt például Angliában és Hamburgban). Sajnos akkor, amikor a fészekkeresés már könnyebbé válik – a sok követhető darázsnak köszönhetően – már több fészket kell egyidejűleg megtalálni, így a terjedés lassítására kisebb az esély a nagyszámú királynő kibocsátása miatt. Amennyiben a fészkek megkeresése nem lenne szűk keresztmetszet, javulnának az esélyek a védekezés korai időszakában. Az érintett ágazatok számára nagy segítséget jelentene, ha a kártételi küszöb alá sikerülne szorítani az ázsiai lódarazsak hatását.
A fészkek hatékony megkeresésében a rádiótelemetria jelenthet megoldást. A rádiótelemetriás rendszer kulcseleme egy darázsra rögzíthető jeladó, melynek segítségével a darázs elvezeti a kutatókat a fészekhez. Magát a jeladót egy iránymérő vevő segítségével követik nyomon. Bár az alapelv nem új, az ázsiai lódarázs fészkeinek megkeresésére optimalizált technika csak 2018 óta létezik, hiszen egy 0,2 g-nál kisebb tömegű és relatív nagy hatótávolságú jeladó elkészítése és alkalmazása számos technikai kihívást rejt magában. A jelenleg beszerezhető adók használhatók, ugyanakkor nemritkán problémás a hatótávolságuk, a jelerősségük, a frekvenciájuk stabilitása, ráadásul meglehetősen költségesek is.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit kezdjünk a lódarázsfészkekkel?
A lódarázs köztudottan veszélyes. De mit tegyünk akkor, ha megtaláljuk a fészkét a kertben vagy a padláson?
A BME-MATE-együttműködés keretében Wohlfart Richárd és dr. Miklós Ákos (telemetry.hu) által 2024-ben fejlesztett jeladók műszaki mutatói jelentős előnyt mutatnak az eddigi jeladókhoz képest a laboratóriumi és a terepen történő mérésekben egyaránt. Az adók elkészítése során az innováció szempontjai az újbóli felhasználás, a nagy hatótávolság és a kis tömeg voltak. A jobb paraméterek mellett árban is versenyképes lehet a technológia.
Forrás: MATE
Kiemelt kép: Canva