A Föld napja alkalmából stratégiai szintű együttműködésről kötött megállapodást pénteken a Miskolci Egyetem és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). Az együttműködés célja, hogy a bányászati és földtani szakemberek utánpótlása hosszútávon biztosítva legyen. A dokumentumot Dr. Biró Marcell, az SZTFH elnöke, Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, valamint Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter, az egyetem kuratóriumi elnöke látta el kézjegyével.

Az aláírási ceremóniát megelőzően az SZTFH elnöke arról beszélt, hogy a bányászati és földtani ágazatok összetartó, régre nyúló szép tradíciókkal és rendkívül gazdag kultúrával bíró hivatások. Mint mondta, a magyar föld méhének kincsei közel tíz ezer család számára biztosítanak munkát és megélhetést, míg a kitermelt és feldolgozott nyersanyagok fontos alapanyagként szolgálnak a hazai építőipar számára. „Évszázados történetünk, felbecsülhetetlen gyakorlati tapasztalatunk és a Kárpát-medence egészét felölelő földtudományi adatvagyonunk egyértelmű utat mutat a jövőbe is” – fogalmazott a Hatóság elnöke.

Az intézmények közötti együttműködéssel kapcsolatban kifejtette, annak érdekében, hogy hazánk a bányászat területén is visszaszerezze és megerősítse nemzeti önállóságát, elengedhetetlenül fontos, hogy a bányászat és földtani szakemberek magas szintű utánpótlása biztosított legyen a jövőben is. Biró Marcell rámutatott, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ennek szellemében támogatja azokat a hiánypótló oktatási együttműködéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tehetséges fiatalok minél nagyobb számban kapcsolódhassanak be az országépítő munkába.

Megfelelő utánpótlás nélkül ugyanis nem beszélhetünk a bányászat és a földtan jövőjéről, bányászat és földtan nélkül pedig nem beszélhetünk Magyarország jövőjéről.

hangsúlyozta a Hatóság elnöke.

Az SZTFH elnöke beszélt a jövő kihívásaira adott válaszokról is, miszerint a Hatóság munkatársai ma is komoly kutatásokat folytatnak többek között a meddőhányók újrahasznosítása területén. A bauxitbányászathoz és feldolgozó iparához kapcsolódóan létrejött vörösiszap-tározók részletes vizsgálata alapján továbbá jelentős ritkaföldfém koncentrációt sikerült azonosítani, melynek kiaknázása a környezetterhelés csökkentése mellett nemzetgazdasági jelentősséggel bírhat. 

Mint mondta a szakemberek a CO2-kibocsátás csökkentésének egyik lehetséges módszerén, a kimerült szénhidrogén tárolókban történő felszín alatti elhelyezésen is dolgoznak, mely kapcsolódik a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény kötelezettségeihez. Szintén fontos innovációs potenciállal bír a szervezet által felügyelt Akvamarin projekt, amely a hidrogén energetikai célú földalatti tárolásának lehetőségeit kutatja. A jövőbemutató tevékenység példáit pedig azzal zárta, hogy egy nemzetközi szinten is komoly potenciált jelentő építőipari nyersanyag, a perlit tekintetében komoly szerepe lehet a magyar szakembereknek.

Szólt arról is, hogy a Hatóság a 2022/2023-as tanévtől kezdődően ösztöndíjat és gyakornoki programot biztosít az ország legtehetségesebb földtani és bányászati területen tanuló hallgatók számára, valamint az SZTFH tanszék keretében támogatja az Egyetem és a Hatóság kutatói közös munkájával megvalósuló tudományos programokat.

A kiemelt kép a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának földtani székhelye, a Stefánia út 14. szám alatt található Lechner Ödön által tervezett szecessziós palota, amit egy Zsolnay földgömb díszít.

(forrás: SZTFH)