Bár a magyar mezőgazdaság kihívásai nem 2022-ben kezdődtek, a klímaváltozás egyre erősebb hatásai nyomán ez az extrém aszályt hozó év jelentett fordulópontot a hazai agráriumban. A Planet Budapest Expo keretében rendezett kerekasztal-beszélgetésen a magyar agrárium meghatározó szereplői vitatták meg, hogyan kell alapjaitól újragondolni a gazdálkodást és az alkalmazott technológiákat az ágazat jövője érdekében.
Nemcsak a víz hiányzik, hanem a hőség is komoly probléma
A szakértők egyetértettek abban, hogy a klímaváltozás hatása már a 2000-es évek eleje óta érezhető, egyre több jele mutatkozott meg. Hadászi László, a KITE innovációs főigazgatója szerint eleinte nem volt világos, mivel állnak szemben, vagy mire kell felkészülni. Közben pedig a technológia kielégítő volt ahhoz, hogy egy-egy rosszabb évet vagy időszakot átvészeljenek. Ebben hozott óriási változást a 2022-es év, amely Kovács Gergő Péter – a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének egyetemi docense, igazgatóhelyettese – szerint kijózanító pofon volt.
Ahogy Vajda Péter, a Phylazonit ügyvezetője elmondta, még az aszálynál is nagyobb probléma a hőség, a hőhullámos napok számának emelkedése. A növények ugyanis 30 Celsius-fok felett – főként vízhiányos időszakban – egyre lassabban fejlődnek, 35 Celsius-fok felett pedig már csak vegetálnak. Mindez pedig súlyos következményekkel jár a termésre nézve is.
Ahol lehet, ott muszáj lesz öntözni
Azt többen is kiemelték, hogy elsősorban nem a csapadékmennyiség csökkenése a probléma, hanem az eloszlás rapszodikussá válása. Erre a kihívásra az öntözés jó megoldás lehet, viszont Magyarországon aránylag kis területet öntözünk. Ráadásul ma már nem is elég annyi víz a növényeknek, mint korábban. Ahogy Hadászi László elmondta, az 1980-as években, amikor többfelé kialakították az öntözéshez szükséges infrastruktúrát, még 5 mm/órás öntözési kapacitásra tervezték a rendszereket. Ehhez képest ma már legalább 7–8 mm-re van szükség óránként, hogy a megnövekedett párolgást és hőséget ellensúlyozni lehessen.
Persze a kihívások nem mindenhol jelentkeznek egyformán. Purgai Ferenc, a Talentis Agro vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az ország nyugati felében, a Dunántúl egyes részein a szélsőségek még nem mutatkoztak meg olyan erőteljesen, mint például az Alföldön. Ezzel együtt a csapadékeloszlás problémája már országszerte jelen van. A kihívások pedig a távolba mutatnak: a Talentis esetében például a gyenge kukoricatermésből más problémák is adódnak, hiszen a szántóföldi gazdálkodás mellett jelentős haszonállat-állománnyal is rendelkeznek. A szarvasmarhák ellátása pedig komoly kihívás, ha nem terem (elég) kukorica. A tapasztalataik egyébként azt mutatják, hogy az öntözés – a kapcsolódó költségek ellenére – jelentős többletbevételt hoz.
Kapcsolódó bejegyzések
Kiszárítjuk a földjeinket, elsivatagosodik az Alföld, de van megoldás
Szuperaszályok, fogyó vízkészlet, elsivatagosodás: mindez aggodalomra ad okot, ám a szemléletváltás és egy korszakalkotó új rendszer helyrebillentheti a hazai vízhelyzetet.
Technológiai szemléletváltás
A mai kihívások kezelésére a technológia terén is komoly fejlődésre lesz szükség. Bár – Kovács Gergő Péter elmondása szerint – ők már 40 éve oktatnak ma is korszerű, a megoldás irányába mutató tartalmakat, ezek a gyakorlatban még csak ritkán jelennek meg. Ma pedig már egyértelműen a megváltozott klimatikus viszonyokra adható válaszokat oktatják: megjelent a regeneratív gazdálkodásra való átállás, a talajbiológia, az ökológiai gazdálkodás, valamint a gazdálkodás egyes elemeit egységben kezelő rendszerszintű szemlélet.
Hadászi László arról beszélt, hogy a 2010-es évektől egyre nagyobb teret nyer a precíziós gazdálkodás. Meggyőződése szerint ennek a magas szintű használata – ha nem is oldja meg az összes klímaváltozáshoz kapcsolódó problémát – valós és objektív válaszokat eredményez. Bár a tudás és a technológia készen áll, a változások nagyon lassan kezdenek beindulni.
Kapcsolódó bejegyzések
Reziliencia nélkül elvész a hazai mezőgazdaság
Kovács Gergő Péter, egyetemi docens, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének igazgatóhelyettese tartott előadást a Planet Budapesten.
Új fajták, jobb talajművelés
Vajda Péter szerint jelentős nehézség az is, hogy bár a mezőgazdaság komplex rendszer, bizonyos területekkel egyáltalán nem foglalkozunk: egy-egy elem fejlesztésével önmagában nem oldhatjuk meg a globális problémát. Jó példa erre a no-till gazdálkodás, ami bizonyos szempontból (pl. a talajbiológia felől nézve) remek megoldás. De például a talajkémiai kihívásokat nem oldja meg. Ennek megfelelően, ahogy ezt többen elmondták, rugalmas megoldásokra van szükségünk.
Ide tartozik az is, hogy milyen fajtákat használunk. Ragaszkodhatunk az Alföldön a kukoricához, de ez öntözés nélkül már nagyon kockázatos. Egyre többfelé veszi át a helyét például a napraforgó, amely Kovács Gergő Péter szerint sikernövénynek tűnik, ráadásul a technológia és a felkészültség is adott az eredményes termeléséhez. Az új feltételekhez történő adaptálódásnak pedig az is része, hogy megvizsgáljuk a tőlünk délebbre fekvő országok agráriumát: ami most ott működik, lehet, hogy hamarosan nálunk is fog.
A változások eleme a vetésszerkezet átalakítása is. Ahogy elhangzott, még mindig a tavaszi vetésű növények termésterülete növekszik, ami teljes tévedés. Az sem lenne baj, ha júliusban és augusztusban egyáltalán nem is lenne növény a földben a hőhullámok miatt. Helyettük sokkal inkább az őszi vetéseknek kell nagyobb szerepet kapniuk, és olyan strapabíróbb és élelmezési szempontból is előnyösebb fajok felé kellene fordulni, mint a cirok vagy a hüvelyesek, például a lencsefélék.
Az öntözés fejlesztése, a talajkímélő művelés és a genetikai alapok megújítása nem választás kérdése, hanem a fennmaradás záloga. Ahogy a beszélgetésen elhangzott: a technológia adott, a „kijózanító pofon” megvolt: most a gazdákon van a sor, hogy lépjenek.
A cikk a „Tanuljunk az elmúlt évek időjárási szélsőségeiből! – Jó gyakorlatok az alkalmazkodásban” kerekasztal-beszélgetés alapján készült, amely a Planet Budapest Agrárium a klímaváltozás szorításában szekciójának előadása volt 2026. február 25-én.
Fotók: Berecz Valter
Kiemelt fotó: Canva
