Reméljük, egyre többen csatlakoztok a Meatless Monday mozgalomhoz, és váltotok húsmentes étkezésre hétfőnként vagy akár a hét más napjain is. Ezen a héten egy igazi, ragyogó csillagot hozunk le a zöldségek egéről: íme a különleges és utánozhatatlan spárga!

A Felelős Gasztrohőssel közös rovatunkban minden hétfőn arra buzdítunk titeket, hogy használjatok szezonális zöldségeket a sütés-főzés során, ezzel is adva egy nagy pacsit a fenntarthatóságnak. Ugyanis az étkezés húsmentessége mellett a szezonalitás is fontos: idényzöldségekből és -gyümölcsökből pedig nem szenvedünk hiányt. A tavasz közepén olyan slágerek is megjelennek, mint a spárga.

Kapcsolódó bejegyzések

A hús lábnyoma

Húsevő, flexitariánus, vega, vegán. Manapság az étkezés terén az egyik legmegosztóbb téma, hogy fogyasztunk-e húst, állati eredetű terméket. Van, aki etikai szempontok alapján dönt úgy, hogy növényi alapokra helyezi az étkezését, van, aki egészségügyi szempontokat vesz inkább figyelembe. A Felelős Gasztrohős Alapítvány több éve foglalkozik a téma környezeti vetületével, az állattenyésztés és a hús-, és […]

A spárgák családja

A spárga évelő növény, amely Ázsiában és Európában is őshonos. Megvastagodott hajtásait, sípjait fogyasztjuk, ezért aztán a termesztése sem hétköznapi.

A zöld és a szinte fehérré halványított növény a legnépszerűbb, de lila spárgával is találkozhatsz vásárlás közben: ez lényegében a fehér sípok alteregója, amely a nappali fény hatására lilává válik, íze pedig aromásabb fehér testvéréénél.

Hogyan terem a spárga?

Időigényes és bonyolult folyamat a spárgatermesztés. Ha magról neveljük a növényt, első ízben csak a harmadik évben „arathatjuk”, április közepétől. Fény- és helyigényes növény, ezért nem mindegy, hogy hová telepítjük. A laza talajt kedveli, vízigénye közepesnek mondható.

Ha meg szeretnénk rövidíteni a spárga termesztésének idejét, akkor más módszert is választhatunk. Ez a spárga gyöktörzsének beszerzésével és a növény gyökereinek elültetésével kezdődik. A gyökereket széttárva tesszük a földmélyedésekbe, amelyeket a növény növekedését követve fokozatosan tovább töltögetünk földdel. Így jön létre az ágyás vagy bakhát.

Mi az a bakhát?
Ha a korszerű mezőgazdasági definícióra hagyatkozunk: a bakhát a talaj eredeti síkjából kiemelkedő, trapéz keresztmetszetű hasáb, lejtős táblákban a szintvonallal párhuzamosan elkészített, enyhén tömörített földsáv. Tehát afféle magasított földgerinc, amely a vízmegtartás elérésére is kiváló.

Mivel a növény 10–15 évig is az ültetés helyén marad, fontos, hogy jól válasszuk meg a neki szánt területet.

Óda a spárgához

Persze nem akarunk elfogultak lenni, de a spárga népszerűsége nem véletlen, április közepétől nyár elejéig minden gasztroblogger és étterem spárgalázban ég. 

A zöld, fehér vagy lila sípok kívülről elegánsan vékonyak, belül pedig vitaminbomba lakik. A legtöbb forrás C-vitamin tartalmát emeli ki, emellett magas a rosttartalma és az aszparginsav tartalma is, utóbbi hatékony ellenszere lehet a tavaszi fáradtságnak, a home office okozta kimerültségnek is. A Meatless Monday oldalán növényi fehérjeforrásként is említik. A spárga a nyári bikiniszezonra készülőknek is jó barátja lehet magas víztartalma és alacsony kalóriatartalma miatt. 

Hogyan használjuk a konyhában a spárgát?

A zöld spárgából érdemes a vékonyabb szálakat keresni, ezek a legfrissebbek, a fehér vagy a lila változatot pedig jó meghámozni. A fás részeket legkönnyebben úgy tudjuk eltávolítani, ha meghajlítjuk a növényt, és ahol eltörik, onnantól lefelé található a fás rész. Azonban a levágott vagy letört részeket se dobjuk ki; készíthetünk belőlük alaplevet – így is harcolva az élelmiszer-pazarlás ellen –, amelyet aztán rizottóhoz, krémleveshez vagy főzelékhez is használhatunk. 

Ha nem készítjük el egyszerre az összes megvásárolt spárgát, tekerjük a végüket nedves konyharuhába, vagy állítsuk egy üvegbe, kevés vízzel az alján. 

Mit készíthetünk a spárgából?

A klasszikus leves és a rizottó mellett készíthetünk belőle szendvicskrémet, mártogatóst, nyersen tehetjük salátába is. Hollandi mártással készítve igazi ínyencséget, sütőben sütve valódi ízbombát kapunk. 

Extra tipp: amikor szezonja összeér a szamócáéval, mindenképpen próbáljátok ki őket együtt. A spárgát süssétek meg sütőben, sózzátok, borsozzátok, locsoljátok meg olívaolajjal. Az epret vágjátok apróra, rá is löttyintsetek kicsi olívaolajat, picit sózzátok és borsozzátok meg. Mennyei lesz!

Ha pedig már a propro kategóriába tartoztok, és sous-vide gépetek is van, mindenképpen próbáljátok ki a sous-vide spárgát, egy kis fokhagymás olajon átforgatva: nincsenek rá szavak.

Végül lássuk a receptet!

Spárgafőzelék tükörtojással

Hozzávalók a főzelékhez

• 500 g spárga
• 1 gerezd fokhagyma
• 2 ek olaj
• 1 ek hagymalekvár
• 4 dl alaplé (a spárga végéből és zöldségekből)
• 1/2 kk curry
• 1 ek keményítő
• só, bors
• tojás, mennyisége étvágytól függően

Így készítsd el a spárgát

A megtisztított spárga kemény végéből és zöldségléből kb. 10 perc alatt alaplevet főzünk.

Közben az olajon átfuttatjuk a spárgát, majd hozzáadjuk a fokhagymát, a hagymalekvárt és a curryt, végül felöntjük az alaplével.

Sóval, borssal ízesítjük, és 10–15 perc alatt készre főzzük. Amikor már majdnem kész, egy külön tálban a keményítőt a főzelékből kivett lével összekeverjük, ezzel sűrítjük be.

Tökéletes tükörtojás-készítési tipp: ha a tojást beleütötted egy serpenyőbe, várj 15 másodpercet, majd egy kevés vizet aláöntve és fedővel lefedve 1–2 perc alatt készítsd tökéletesre. Így a sárgája folyós marad, mégis átsül.

A cikk és a recept elkészítésében a Felelős Gasztrohős és Szabó Eszti segített nekünk.