Rekord forrĂł nyĂĄr van mögöttĂŒnk, de Ășgy fest, ennĂ©l csak rosszabb jön. A Föld meleg miatt lakhatatlan terĂŒlete egyre inkĂĄbb gyarapszik. 2-3 °C-os hĆmĂ©rsĂ©klet-emelkedĂ©s esetĂ©n 2 milliĂĄrd ember kerĂŒl közel lakhatatlan terĂŒletre. De hogyan mƱködik szervezetĂŒnk a nagy melegben? Mi segĂthet elviselni a hĆsĂ©get?
Meleg a helyzet
A Nature Climate Change folyĂłiratban tavaly megjelent tanulmĂĄny szerint az elmĂșlt Ă©vekben valamennyi kontinensen nĆtt a nyĂĄri kĂĄnikulĂĄk gyakorisĂĄga Ă©s hossza. A kutatĂĄs sorĂĄn megvizsgĂĄlt 43 orszĂĄg adatai alapjĂĄn elmondhatĂł, hogy â bĂĄr a kĂŒlönbözĆ Ă©ghajlati övekben eltĂ©rĆ mĂ©rtĂ©kben â mindenhol összefĂŒggĂ©sbe hozhatĂł a hĆsĂ©g okozta halĂĄlozĂĄsok egy rĂ©sze a klĂmavĂĄltozĂĄs antropogĂ©n hatĂĄsaival.
A hĆhullĂĄmok 3-szor annyi ĂĄldozatot követeltek, mint a koronavĂrus-jĂĄrvĂĄny!
Az Eurostat adatai szerint a 2016 Ă©s 2019 között feljegyzett ĂĄtlagos halĂĄlozĂĄsi adatokhoz kĂ©pest idĂ©n jĂșliusban 53 ezerrel többen haltak meg a kontinensĂŒnkön, ami a rendkĂvĂŒli hĆhullĂĄmoknak tudhatĂł be. Ez a 16 szĂĄzalĂ©kos emelkedĂ©s nagyon magasnak mondhatĂł. ViszonyĂtĂĄskĂ©nt 2020-ban, a pandĂ©mia Ă©vĂ©ben ugyanebben a hĂłnapban mindössze 3 szĂĄzalĂ©kkal, 2021-ben pedig 6 szĂĄzalĂ©kkal haltak meg többen az ĂĄtlagosnĂĄl.
ĂltalĂĄnossĂĄgban elmondhatĂł, hogy a trĂłpusi Ă©s a szubtrĂłpusi terĂŒleteken magasabb a kĂĄnikula okozta halĂĄlozĂĄsok szĂĄma. Ez termĂ©szetesen a helyi viszonyokkal, pĂ©ldĂĄul a magasabb pĂĄratartalommal is összefĂŒggĂ©sbe hozhatĂł. Azonban a klĂmakutatĂłk arra hĂvtĂĄk fel a figyelmet, hogy egyĂ©b tĂ©nyezĆk â mint a lĂ©gszennyezettsĂ©g, vagy a nagyvĂĄrosok felett kialakulĂł hĆszigetjelensĂ©g, vagy akĂĄr a szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri problĂ©mĂĄk â tovĂĄbb növelik a halĂĄlozĂĄs kockĂĄzatĂĄt a hĆhullĂĄmok alkalmĂĄval. BecslĂ©sek szerint a Föld lakossĂĄgĂĄnak jelenleg 30 szĂĄzalĂ©ka van kitĂ©ve a kĂĄnikula okozta kockĂĄzatnak legalĂĄbb 20 napig Ă©vente. Ez az arĂĄny 2100-ra mĂ©g tovĂĄbb, közel 50 szĂĄzalĂ©kra fog nĆni, ahogy nĆ a kĂĄnikulĂĄk ereje Ă©s idĆbeli kiterjedĂ©se.
A kritikus 35 °C
Az ember testhĆmĂ©rsĂ©klete â Ă©s mĂĄs melegvĂ©rƱ Ă©lĆlĂ©nyekĂ©, akik szintĂ©n ki vannak tĂ©ve a szĂłban forgĂł hatĂĄsnak â noha kismĂ©rtĂ©kben, de vĂĄltozik a kor Ă©s a nem fĂŒggvĂ©nyĂ©ben, illetve több ciklikussĂĄg is megfigyelhetĆ benne. Ezzel egyĂŒtt viszonylag ĂĄllandĂłnak mondhatĂł: az ember esetĂ©ben 36â37 °C. UgyanĂșgy a termodinamika szabĂĄlyai Ă©rvĂ©nyesek rĂĄ, mint minden mĂĄs testre.
SzervezetĂŒnk elsĆsorban hĆtermelĂ©ssel Ă©s izzadĂĄssal igyekszik ebben a tartomĂĄnyban tartani a testhĆnket. Ezt a mƱködĂ©st befolyĂĄsolja a ruhĂĄzatunk, a környezetĂŒnk, a fizikai aktivitĂĄsunk is. SzervezetĂŒnk nem kĂ©pes elviselni a tartĂłsan magasabb testhĆt. Magas kĂŒlsĆ hĆmĂ©rsĂ©klet esetĂ©n nem kĂ©pes annyi hĆt leadni, hogy a belsĆ maghĆt az egĂ©szsĂ©ges 36 Ă©s 37 °C közötti tartomĂĄnyban tartsa.
35 °C-nĂĄl magasabb kĂŒlsĆ hĆmĂ©rsĂ©klet esetĂ©n tehĂĄt a test nem tudja hatĂ©konyan hƱteni magĂĄt. Ez az adat 90â100 szĂĄzalĂ©kos pĂĄratartalom mellett Ă©rvĂ©nyes. A pĂĄratartalom csökkenĂ©sĂ©vel szervezetĂŒnk magasabb hĆmĂ©rsĂ©kletet is kĂ©pes kezelni. Az emlĂtett hĆmĂ©rsĂ©kleti adatok manapsĂĄg mĂĄr hazĂĄnkban is elĆfordulhatnak. A magas maghĆmĂ©rsĂ©klet hatĂĄsĂĄra pedig megnĆ az agy Ă©s mĂĄs szervek kĂĄrosodĂĄsĂĄnak az esĂ©lye. Ez az esĂ©ly termĂ©szetesen annĂĄl nagyobb, minĂ©l több idĆt töltĂŒnk ilyen körĂŒlmĂ©nyek között.
Fontos az is, hogy a testmozgĂĄs sorĂĄn felhasznĂĄlt energiĂĄnak mindössze 20 szĂĄzalĂ©ka hasznosul, a maradĂ©k 80 szĂĄzalĂ©k hĆkĂ©nt jelentkezik. Az izzadĂĄs sorĂĄn az ember ĂĄsvĂĄnyi sĂłkat, elektrolitokat veszĂt, ami megprĂłbĂĄltatĂĄs szervezetĂŒk szĂĄmĂĄra, ezĂ©rt Ă©rdemes ezek pĂłtlĂĄsĂĄra is hangsĂșlyt fektetni.
Ăgy reagĂĄl a szervezetĂŒnk arra, ha a kĂŒlsĆ hĆmĂ©rsĂ©klet emelkedik:
- 30â40 °C: hĆgörcs Ă©s kimerĂŒltsĂ©g lĂ©phet fel, illetve növekszik a szervezet folyadĂ©kvesztesĂ©ge.
- 40 °C felett: a hĆgörcs Ă©s a fĂĄradtsĂĄg mellett lĂ©gzĂ©si nehĂ©zsĂ©g jelentkezhet. Felgyorsul a szĂvverĂ©s. Ez a hĆmĂ©rsĂ©klet mĂĄr kĂĄrosĂthatja a lĂ©tfontossĂĄgĂș szerveket is. FelgyorsĂthatja az anyagcserĂ©t, Ăgy a szövetek energiatartalĂ©kai is kimerĂŒlnek.
Ma mĂ©g csak mintegy 30 milliĂł ember Ă©l a Földön olyan terĂŒleten, ahol az Ă©ves ĂĄtlaghĆmĂ©rsĂ©klet meghaladja a 29 °C-ot. JellemzĆen a Szahara terĂŒletĂ©rĆl Ă©s az Arab-fĂ©lsziget orszĂĄgairĂłl van szĂł. Azonban a kutatĂłk arra hĂvjĂĄk fel a figyelmet, hogy a 2â3 °C-os hĆmĂ©rsĂ©klet-növekedĂ©s hatĂĄsĂĄra 2 milliĂĄrd ember is ebbe a helyzetbe kerĂŒlhet a 2070-es Ă©vekre. Ebbe a körbe mĂĄr több atomnagyhatalom lakosai is bele fognak tartozni, Ăgy a feszĂŒltsĂ©g Ă©s a konfliktusok eszkalĂĄlĂłdĂĄsĂĄnak is megnĆ az esĂ©lye.
Egyéb problémåk
BĂĄr a leginkĂĄbb szembetƱnĆ pĂ©ldĂĄk a hĆhullĂĄmok, a hĆsĂ©g a gyerekek növekedĂ©sĂ©t is gĂĄtolja, Ă©s növeli a halva szĂŒletĂ©sek valĂłszĂnƱsĂ©gĂ©t. A klĂmavĂĄltozĂĄs miatt Ășj, invazĂv fajok jelennek meg, sokszor Ășj betegsĂ©geket terjesztve az addig Ă©rintetlen terĂŒleteken. Ezek a fajok az embereken kĂvĂŒl a helyi flĂłrĂĄra Ă©s faunĂĄra is veszĂ©lyt jelentenek. Növelik a szĂ©lsĆsĂ©gek elĆfordulĂĄsĂĄt. 2021-ben pĂ©ldĂĄul hatalmas ĂĄrvĂz pusztĂtott SzomĂĄliĂĄban, ahol ennek hatĂĄsĂĄra kolera alakult ki.
TovĂĄbbi gond, hogy az emberi test nem tud nagyobb mennyisĂ©gƱ vizet tĂĄrolni. ĂrĂĄnkĂ©nt legfeljebb 1 litert kĂ©pes feldolgozni, mĂg â tevĂ©kenysĂ©gtĆl fĂŒggĆen â akĂĄr 2â4 liter vizet is izzadhatunk. Ha szervezetĂŒnk folyadĂ©ktartalmĂĄnak több mint 3 szĂĄzalĂ©kĂĄt elveszĂtjĂŒk, szerveink kĂĄrosodhatnak.
A melegedĂ©s komoly migrĂĄciĂłs problĂ©mĂĄt jelent. MĂĄr most Ă©rezzĂŒk, hogy a klĂmavĂĄltozĂĄs miatt katasztrĂłfĂĄk sĂșjtjĂĄk Afrika Ă©s Ăzsia azon rĂ©szĂ©t, amely amĂșgy is tĂșl van nĂ©pesedve, Ă©s ez csak rontja a terĂŒlet nĂ©pessĂ©gmegtartĂł erejĂ©t. A helyzet egyszerƱen Ășgy ĂrhatĂł le, hogy a Föld nĂ©pessĂ©ge egyre nĆ, de az Ă©letre alkalmas terĂŒlet zsugorodik. Ăs ezĂșttal nem foglalkoztunk az aszĂĄly okozta nehĂ©zsĂ©gekkel.