A Tudományos Testület az Amazonasért (SPA) alapos jelentésben összegzi a világ minden tájának 200 tudósa által az Amazonas esőerdőről készített kutatásokat összegzi. A jelentés kiemeli az Amazonas kulcsszerepét a globális éghajlat alakulásában, és feltárja a rá leselkedő súlyos kockázatokat is.

A dokumentum szerint egyik legfontosabb tennivaló az erdőirtás és erdőpusztulás egy évtizednél rövidebb idő alatt teljesen megszüntetése és a már kiirtott erdőrészek újratelepítése, a kutatók nem győzik hangsúlyozni, hogy az esőerdő létfontosságú védőbástya az éghajlatváltozás ellen az általa elnyelt és a benne tárolt szén-dioxid miatt.

Másik fontos megállapítás még, hogy a folyamatos pusztítás miatt, amelyet az emberi beavatkozás okoz az Amazonas vidékén, több mint 8000 őshonos növényt és 2300 állatot fenyeget a kihalás magas kockázata. Az Amazonas medencéjének esőerdőjéből 18 százalékot már kiirtottak főleg azért, hogy mezőgazdasági területként vagy illegális fakitermelésre hasznosítsák. További 17 százaléknyi esőerdő van rossz állapotban. A pusztulás veszélyeztetheti az esőerdők szén-dioxid-elnyelőként való működését, ami rendkívül súlyos következményekkel járhat a globális éghajlatváltozás szempontjából.

A jelentés szerint az Amazonas talajában és a növényzetében körülbelül 200 milliárd tonna szén halmozódott fel, több mint ötször több az egész világ éves karbonkibocsátásánál. A Nature című tudományos folyóiratban szerdán közölt másik tanulmány szerint az Amazonas egyes részei már több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek, az erdőség fölött 2010 és 2018 között végzett szén-dioxid- és szén-monoxid-mérések alapján.

(hvg)

(fotó: pixabay – rosinakaiser)