Van egy titkos kert Gödön. Mivel korábban kutatóközpontként üzemelt, látogatókat csak bejelentkezés alapján fogadott, még a helyiek körében sem túl ismert. A most 100 éves Huzella-kert névadója, Huzella Tivadar a maga korában nagyon elismert, Nobel-díjra is jelölt orvos-biológus volt, kertjében pedig nem kisebb nevek dolgoztak, mint például Max Planck német fizikus. A kertben hatalmas átalakítás folyik, hiszen március végén végre megnyitja kapuit a közönség előtt. Tuzson Bence államtitkárral, a térség képviselőjével beszélgettünk a munkálatokról. 

Miért döntöttek úgy, hogy érdemes foglalkozni ezzel a kerttel?

Messziről indul a történet… Budapestnek van egy füvészkertje, amely a Pál utcai fiúkból is ismert. A híres Füvészkertnek hosszú és botanikai szempontból is jelentős története van. Valamikor egy 10 hektáros nagy park volt, majd az idők során, amikor a klinikák és a különböző lakótelepek, lakóházak épültek, a kert mérete folyamatosan csökkent. A Pál utcai fiúkból tudjuk, hogy ott volt egy tó is például, amely ma már nincs meg. A kert mára 3 hektárossá zsugorodott. 

Volt szó arról, hogy a Margitszigeten vagy más fővárosi területen egyszer majd új füvészkert jön létre, amely alkalmas arra, hogy mind a Kárpát-medence, mind pedig a világ növényeit bemutassa. Így csatlakozott a Füvészkerthez egy 5,1 hektáros gödi terület. 

A kert egyébként eredetileg – az 1840-es években – Arany János fiának, Arany Lászlónak a kertje volt, később a Huzella család vásárolta meg. A nevét Huzella Tivadar professzorról kapta, aki egyébként nagyon jelentős rákkutató is volt. Jelölték Nobel-díjra is, éppen akkor, amikor végül Szent-Györgyi Alberté lett az elismerés. Huzella Tivadar – 1950-ben bekövetkezett halála után – a kertet az ELTE-re hagyta, ahol egy kutatólaboratórium jött létre. Aztán, amikor a Lágymányosi Campus létrejött, itt megszűnt az oktatás, a kert állapota pedig folyamatosan romlani kezdett. 

Mi történik jelenleg a területen?

Magyarország legnagyobb füvészkert jellegű munkálatai előtt állunk. Számításaink szerint az első ütemben egy nagyságrendileg 800 millió forintos beruházás biztosan meg fog valósulni a következő időszakban. Nagyon sok minden lesz ebben a kertben. Olyan lágyszárú és keményfás növények is vannak itt, amelyek őshonosak. Ilyen az ártéri növényzet is. A világ minden tájáról találunk örökzöldeket és egyedi növényeket, például a ritka lombhullató ciprust. A kert ma még elvadult, de a munkálatok már elkezdődtek. Azon dolgozunk, hogy minél előbb régi fényében tündökölhessen a terület.

Megnyitják a közönségnek, és megtartják a kutatóintézeti funkciót is? 

Igen, tudományos kutatások is folynak majd, négy egyetem együttműködésében. Ez nagy dolog, hiszen így Göd felsőoktatási helyszínné fog válni a következő időszakban. A tudományos kutatás mellett nagyon fontos, hogy a kert a nagyközönség számára is nyitva álljon. Például Füveskert programot szervezünk gyerekeknek és felnőtteknek, hogy a számtalan helyi gyógynövénnyel megismerkedhessenek. Lehetővé tesszük azt is, hogy a családok a növényekből hazavihető termékeket készítsenek. A kertben található egy magas kémény is, melyet hamarosan kilátóvá alakítunk. Ez is olyan attrakció lesz, amely érdekessé teszi a kertet, és segíti a kutatásokat is.

Szeretném megemlíteni, hogy a kertnek számomra családi vonatkozása is van, hiszen a 20. század első felében először az ükapám, aztán a dédapám volt a Budapesti Füvészkert igazgatója. A nagymamám abban az épületben született, amely most is a Füvészkertben van. Így történhetett, hogy én már kisgyerekként a természet szeretetében élhettem, ma pedig a gyerekeimet is rendszeresen viszem arborétumokba. 

Miben lesz más a kert, mint 100 éve?

Szeretnénk elérni, hogy a gödiek sajátjuknak érezzék a kertet, és az itt élő családok szívesen járjanak ide. Ezért is szeretnénk élővé tenni ezt a környezetet.

A növényzet valamennyire változni fog, bár igyekszünk megtartani a különleges példányokat. Különösen fontosnak tartom, hogy a klímaváltozást is lehessen itt tanulmányozni. Jelenleg a fenyőfélék, az örökzöldek a jellemzőek. De már látszik, hogy a klímaváltozás miatt ezek a példányok el fognak tűnni a kertből, helyüket lombhullató növények veszik majd át. 

Megjegyzem azonban, hogy a kert mikroklímája kifejezetten jó, források és kis tavak is vannak itt. Ezeket már elkezdtük rendbe rakni, kezd látszani a változás. Az erdőink, az inkább a hideget kedvelő fáink egyre északabbra költöznek, helyüket a melegebb éghajlatokat szerető növények foglalják el. A folyamat országosan is jellemző, amit egy ilyen kis kert is illusztrálni tud.

Mikor nyílik meg a kert a nagyközönség számára?

Március 28-án lesz a megnyitó, innentől látogatható a kert. A teljes felújításig még nagyon sok munka vár ránk. Még zajlik a kerti növényzet rendbetétele, erre ideális volt a téli időszak. Ezután kezdődik az utak, az ösvények felújítása, és tanösvényt is hozunk létre. A terv az, hogy minden meglévő aszfaltutat zöld, faanyaggal borított útra cseréljünk, ami sokkal közelebb áll egy botanikus kerthez. 

Ezt követően elkezdődik a kutatóközpont épületének megújítása és a tó kitisztítása. Van egy elég rossz állapotú üvegházunk, sok régi faépület, valamint a tó menti szivattyúház, amely jelenleg egy bádogdoboz: ezeket is át kell alakítani a környezetbe illő valamilyen ízléses megoldással. Az a célunk, hogy a gödiek büszkék lehessenek erre a tökéletes helyre.