Az Ember nevű energetikai agytröszt 2025-ös Türkiye Electricity Review című kiadványában negyedik éve teszi közzé és elemzi Törökország villamosáram-termelési és -fogyasztási mutatóit. E tanulmányra reflektált publikációjában az Energiastratégia Intézet.
A 2024-es adatok a napelemes termelés dinamikus fejlődését, illetve a fosszilis energiaforrásokon alapuló áramtermelés részesedésének fokozatos visszaszorulását mutatják. Az elmúlt években az áram iránti kereslet növekedésének üteme lassult, ám még így is meghaladja az új szél- és napenergia-kapacitások telepítésének ütemét, ezért ez utóbbin mindenképp gyorsítani kellene.
Kapcsolódó bejegyzések
A villamos energia szerepe világszerte stratégiai fontosságú
A napenergia-termelésben világelsők vagyunk, részaránya pedig több mint 25 százalék Magyarország villamosenergia-mixében.
2024-ben rekordmértékben bővültek a török naperőművi kapacitások, az előző évhez képest ugyanis 39%-os növekedésen mentek keresztül, és ezzel 5,7%-ról 7,5%-ra nőtt a villamosenergia-mixben elfoglalt részarányuk. A szélenergia kevésbé kiugró fejlődést mutatott: részesedése a tavalyelőtti 10,6%-os arányhoz képest csupán 0,1 százalékponttal lett magasabb. Ezzel a villamosenergia-mixben a két termelési mód részesedése tavaly meghaladta a 18%-ot.
A fosszilis energián alapuló erőművek részesedése lassú csökkenéssel 55%-ra – vagyis az 1993-as szintre – esett vissza. A legjelentősebb a gázerőművi termelés 4%-os (3 TWh) csökkenése volt. A szén részesedése viszont egy év alatt mindössze 1,3 százalékponttal zsugorodott, így jelenleg 36,9%-on áll (jóllehet abszolút értékben nézve 4 TWh-s növekedésével új, 122 TWh-s csúcsot állított be, és ezzel Európa-első lett). A gázerőművi termelésben az importált források aránya 96%.
A kép a szén esetében kedvezőbb, noha a szektor 61%-os importaránya szintén magasnak mondható. A megújulók térnyerését mutatja, hogy bár az áramtermelésben nőtt a helyben bányászott szén szerepe, ezt a 62 TWh-s nap- és szélerőművi termelés már második éve felülmúlja, és 2024-ben a gázerőművi termeléstől is csupán 1 TWh-val maradt el. A vízenergia részesedése viszont a 2019-es értékhez képest 14 TWh-val visszaesett.
Kapcsolódó bejegyzések
A megújulók terjedésének rekordéve is kevés a globális felmelegedés megállításához
2030-ra komoly célt tűzött ki a Nemzeti Energiastratégia, de vajon ez elég lesz a klímasemlegesség eléréséhez?
Az ország villamosenergia-igénye tavaly a korábbinál lassabb ütemben, 5,5%-kal (18 TWh) nőtt. E növekmény elsősorban nem az iparhoz, hanem a lakossági fogyasztáshoz, azon belül is a rekordmagas hőmérséklet miatt megemelkedett hűtésigényhez volt köthető. Csökkenő növekedési üteme ellenére azonban a fogyasztás még mindig erőteljesebben bővül, mint a szél- és a napenergia-termelés, emiatt pedig az országnak folyamatosan növelnie kell a fosszilis energiahordozók behozatalát.
Ha ezen az importon csökkenteni kíván, Törökországnak a két említett megújuló energiaforrásból elégséges kapacitással kellene rendelkeznie ahhoz, hogy szüntelenül növekvő áramfogyasztását ki tudja elégíteni, még abban az esetben is, ha a vízenergia-termelés a változékony természete miatt éppen visszaesik.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva