A biomassza globális részesedése a villamosenergia-mixben csupán 2,26% a károsanyag-kibocsátás szempontjából, mégis a harmadik helyen állt 2024-ben.
Az Energiastratégia Intézet publikációjában kiemeli, hogy a megújuló erőforrások elfogadottsága egyre nő a hagyományos, fosszilis energiahordozókéhoz képest, ám van közöttük egy, amelynek használata mind aggályosabbnak tűnik. A főként faipari melléktermékekből nyert biomassza elégetése ugyanis 2024-ben csupán a világ villamosenergia-termelésének 2,26%-át adta, károsanyag-kibocsátás szempontjából mégis a harmadik helyen állt.
Kapcsolódó bejegyzések
Mennyire környezetbarát a biomassza valójában?
Az európai fakitermelés egyre nagyobb mértékeket ölt, ennek azonban a bolygónk láthatja kárát.
Mérsékelt hatásfoka miatt ráadásul egyelőre sem a szén-, sem pedig a gázalapú erőműveket nem tudja kiváltani. Számos érv szól azonban mellette is: használata mindenképp fenntarthatóbb, mint a széné vagy a gázé, több más megújuló energiatermelési formával szemben pedig egyáltalán nem időjárásfüggő, és a hozzá szükséges erőművi infrastruktúra kiépítése is olcsóbb, mint például a nukleáris létesítményeké.
Az Észak-Yorkshire-ben található Drax az Egyesült Királyság legnagyobb villamosenergia-termelő létesítménye: ebből a komplexumból származik az országban megtermelt áram több mint 5%-a (ez 2024-ben 14,6 TWh volt, vagyis akkora, amekkora az Egyesült Királyság teljes napenergia-termelése). 1967-es átadásakor az erőmű még tisztán széntüzeléssel működött, 2004-től azonban a szén mellett fokozatosan megkezdte a biomassza-használatot is. 2021-ben aztán a szénégető blokkokat teljesen kivették a termelésből, szerepüket pedig négy, egyenként 660 MW kapacitású, biomasszával működő blokk vette át. Ezek összesített kapacitásával jelenleg a Drax számít a világ legnagyobb biomassza-erőművének.
Kapcsolódó bejegyzések
Új enzimeket fedeztek fel, amelyek segítenek a biomassza felhasználásában
A DTU és a marseille-i Francia Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezetvédelmi Kutatóintézet (INRAE) szakemberei felfedeztek egy új enzimosztályt, az AA7 dehidrogenázokat, melyek segítenek a biomassza lebontásában.
Tüzelőanyagát európai, észak-amerikai és brazíliai erdőkből származó faapríték, illetve mezőgazdasági maradványok képezik. Ezekből évente nagyjából 7,6 millió tonnányit tüzelnek el benne. Összehasonlításképp: ez több, mint amekkora Magyarország teljes energetikai célú biomassza-felhasználása volt 2024-ben (utóbbi ugyanis csupán 6,4 millió tonnát tett ki). A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva