Magyarország a következő években – a Mesterséges Intelligencia Stratégiájában foglalt célnak megfelelően – egy jövő- és klímabiztos energiafelhasználási formára tér át. Ennek segítségével folyamatosan növelni lehet a megújuló módszerekkel előállított energia arányát a megtermelt és felhasznált mennyiségen belül is. Az átállás sikerességéhez kulcsfontosságú
- a termelés és a fogyasztás mennyiségének folyamatos és megbízható előrejelzése,
- a hálózatot használó eszközök számon tartása,
- valamint a hálózatra fogyasztóként és termelőként egyaránt kapcsolódó szereplőkkel való kapcsolattartás.
Az ITM közleménye szerint a folyamathoz elengedhetetlen a menetrendezés, vagyis annak meghatározása, hogy melyik energiaforrástól mennyi energia jusson el a fogyasztóhoz. Az okos mérőkre és a smart grid technológiák bevezetésére építve lehetőség nyílik az időjárásfüggő – ezáltal az előre nehezen jelezhető – megújuló energiák pontosabb termelési menetrendezésére, valamint az arra támaszkodó energiahálózat működésére.
Az automatikus menetrendezéshez okosmérők tömeges felszerelésére van szükség, aminek köszönhetően megteremtődnek az adatvezéreltség feltételei. Különböző iparágakra specializált, intelligens energiaellátó és optimalizáló rendszerek jönnek létre ezáltal és növekszik az okos mérővel rendelkező villamosenergia-fogyasztóknak kiajánlott és általuk igénybe vett több zónaidős és rugalmas árszabási szolgáltatások száma.
Az energetikai közműhálózatok karbantartási tevékenysége a prediktív karbantartás, valamint az autonóm üzemeltetés széleskörű bevezetésével előre meghatározható lesz. 2025-re így kiépülhetnek a nagy méretű hálózati adathalmazok karbantartás szempontú elemzéséhez szükséges kompetenciák és 2030-ra a megújuló energiatermelés menetrendezése 70%-ban okos technológiával történhet majd.
