



Egy Ăşj kutatás szerint a fenntarthatĂł műanyaggazdálkodáshoz nem kell más, mint sok ĂşjrahasznosĂtás, Ă©s a levegĹ‘bĹ‘l származĂł szĂ©n-dioxid biomasszával kombinálva. De meg kell változtatnunk hozzá a műanyagrĂłl alkotott kĂ©pet is.
A műanyag mindenĂĽtt ott van, társadalmunk nem tud meglenni nĂ©lkĂĽle. A műanyagoknak számos elĹ‘nyĂĽk van, rendkĂvĂĽl sokoldalĂşak Ă©s költsĂ©ghatĂ©konyak is. Ma fĹ‘kĂ©nt nyersolajbĂłl állĂtják elĹ‘, Ă©s amikor egy termĂ©kek elhasználĂłdik, gyakran hulladĂ©kĂ©getĹ‘ben vĂ©gzi. A műanyagok energiaigĂ©nyes előállĂtása Ă©s elĂ©getĂ©se nagy mennyisĂ©gű szĂ©n-dioxidot bocsát ki a lĂ©gkörbe, Ăgy a műanyagtermĂ©kek jelentĹ‘s mĂ©rtĂ©kben hozzájárulnak az Ă©ghajlatváltozáshoz.
Az egyik kiĂşt ebbĹ‘l a körkörös gazdaságra valĂł átállás lenne, amelyben a lehetĹ‘ legtöbbet hasznosĂtunk Ăşjra ebbĹ‘l az anyagbĂłl. Ebben az esetben a műanyagtermĂ©k fĹ‘ nyersanyaga már nem a nyersolaj, hanem az aprĂtott műanyaghulladĂ©k lenne. De vajon elvihetĹ‘-e a műanyagfelhasználást az abszolĂşt fenntarthatĂłság felĂ©?
Egy Ăşj tanulmány szerint lehetsĂ©ges. A tudĂłsok a 14 leggyakoribb műanyagtĂpus, köztĂĽk a polietilĂ©n, a polipropilĂ©n Ă©s a polivinil-klorid teljes Ă©rtĂ©kláncát vizsgálták. Ez a 14 ömlesztett műanyag teszi ki a világszerte gyártott műanyagtermĂ©kek 90 százalĂ©kát. A fenntarthatĂł gyártáshoz a műanyagnak legalább 74 százalĂ©kát kellene ĂşjrahasznosĂtani, EurĂłpában ez az arány jelenleg 15 százalĂ©k. Emellett jelenleg nem minden műanyagot lehet Ăşjra felhasználni (a habkĂ©nt használt poliuretánokat pĂ©ldául nem), ezen a folyamaton is javĂtani kellene.
A műanyagok fennmaradĂł, legfeljebb 26 százalĂ©kának előállĂtásához szĂĽksĂ©ges szĂ©n-dioxidot a tanulmány szerint kĂ©t másik technolĂłgiával lehetne kinyerni: egyrĂ©szt az Ă©gĂ©si folyamatokbĂłl vagy a lĂ©gkörbĹ‘l leválasztott szĂ©n-dioxiddal (az Ăşgynevezett szĂ©n-dioxid-leválasztás Ă©s -hasznosĂtás vagy CCU), másrĂ©szt biomasszábĂłl. További kihĂvást jelent azonban, hogy jelenleg Ă©vrĹ‘l Ă©vre egyre több műanyag termĂ©ket gyártanak, Ă©s ha ez a tendencia Ăgy folytatĂłdik 2050-ig, akkor nem lesz elĂ©g csupán az ĂşjrahasznosĂtási folyamatok javĂtása, a keresletet is kezelni kell, pĂ©ldául a műanyag termĂ©kek árának emelĂ©sĂ©vel.
(Forrás: ETH Zürich)