Tudtad, hogy egy Google-keresés annyi CO2-ot jelent, mintha autóval megtettél volna 15 métert? Illetve az internetnek akkora a kibocsátása, mint az egész légi közlekedés szektornak. De vannak okos megoldások, amivel elérheted, hogy ne egy 47 bakancsnyi legyen a digitális lábnyomod.
Az, hogy szorul vissza a papíralapú adatkezelés, pár kattintással drive-ba, vagy felhőbe tölthetsz fel képeket, adatokat, videókat ,megkönnyíti az életünket, és látszólag úgy tűnik, hogy ez nem kerül semmibe a Földnek. Ezzel szemben árnyaljuk kicsit a képet, mert az internetnek is van karbonlábnyoma, és nem is olyan csekély, a Greenqueen kiszámolta, hogy mennyivel is kell számolnunk.
A net nagyobb szennyező, mint a légi közlekedés
Jelenleg a világon 2,5 milliárd ember használja az internetet, de ez a szám dinamikusan növekszik, és ezzel egyidejűleg a kibocsátás is nőni fog. Az, hogy éjjel-nappal felmehetünk a netre, és szélessávon élvezhetjük a különböző szolgáltatásokat, az adatok ide-oda cikázhatnak annak ára van. A Cimate Care számításai szerint az internet éves energia- és karbonlábnyoma 830 millió tonna szén-dioxid, ami nagyjából a globális kibocsátás 2%-a, ez azt jelenti, hogy a jelenleg megegyezik a légi közlekedésével, de hamarosan azt is le fogja hagyni.
Egy Google-keresés annyi CO2-ot jelent, mint 15 méter autóút
Honnan származik ez a kibocsátás? Először is, a technológiai vállalatoknak hatalmas szervereket kell legyártani, melyek elkészítése komoly erőforrásokat igényel. (És ebbe most nem számoljuk bele az általunk használt eszközöket, laptopokat, telefonokat, és azok markáns környezeti lábnyomát.)
De ezeket a szervereket működtetni is kell, melyekhez az elektromos áram legtöbbször fosszilis erőműből származik.
Egy hétköznapi Google-keresés nem egy szervert használ, ilyenkor keresztbe-kasul halad az információ a szerverek között, és vissza a készülékünkre. A Climate Care szerint egyetlen Google-keresés 0,2-7 gramm közötti szén-dioxid kibocsátást produkál. 7 gramm szén-dioxid kibocsátás pedig megközelítőig 15 méter autóval megtett utat jelent. A több névjegynek küldött e-mailek akár 50 gramm szén-dioxidot is termelhetnek.
Kapcsolódó bejegyzések
A netezés és a bitcoinbányászat tönkreteszi, vagy épp ellenkezőleg: zöldíti a környezetet?
Az infokommunikáció pedig az egyetlen iparág, amely nemcsak maga válhat zöldebbé, de a digitalizációval más iparágakat is zöldíthet. – állítja minapi elemző cikkében a valaszonline.hu szerzője.
Hogyan tudjuk csökkenteni digitális lábnyomunkat?
Figyelj az energiabeállításokra
Vedd vissza a fényerőt, állíts be rövidebb „stand by”-üzemmódot, de természetesen az a legjobb, ha amikor nem használod kikapcsolod.
Nem mindegy milyen böngészőt használsz
A böngészők folyamatos kapcsolatban vannak a szervereikkel és kérés nélkül küldik az adatokat az eszközeinkről. (Emiatt lehet még személyre szabottabb a keresésünk, a reklámok és tartalmak.) Ha zöld keresőmotorra váltanál itt az Ecosia, mely nem követi a személyes adatokat, és központja 100%-ban megújuló energiából üzemel. A hirdetésekből származó bevételek egy részéből faültető projekteket visznek végig.
Csak okosan a streameléssel!
Nagyon kényelmes, hogy streaming szolgáltatóknak és mobilnetnek hála két kattintás és bármilyen zenét elérhetünk, de a folyamatos adatforgalomnak az egyik legmagasabb a CO2 lábnyoma. Ezzel szemben, a régi megoldás, amikor csak egyszer töltöttük le a zenéinket és tettük át MP3-ra lényegesen kevesebb adatforgalommal járt.
Nézz a kedvenc streaming szolgáltatód körmére
Azt már láttuk, hogy a streamelés nem egy környezetbarát módszer, de ha nem akarod előtúrni a régi MP3 lejátszódat rá tudsz nézni a streaming szolgáltatók körmére. A Greenpeace gyűjtésében megnézheted, hogy melyik szolgáltató, mennyire zöld, tehát mennyire részesíti előnyben a megújuló forrásokat működéséhez.
forrás: greenqueen.com
