A netezés és a bitcoinbányászat tönkreteszi, vagy épp ellenkezőleg: zöldíti a környezetet?
A netezés és a bitcoinbányászat tönkreteszi, vagy épp ellenkezőleg: zöldíti a környezetet?

Beszakadt a kriptovaluták árfolyama, miután Elon Musk a nyomásnak engedve kihátrált a környezetszennyezőnek kikiáltott Bitcoin mögül. Nem a kriptobányászat azonban az egyetlen online tevékenység, amelynek az ökolábnyoma miatt divatos lett aggódni. Megszaporodtak azok a cikkek is, amelyek a Netflix- vagy a Zoom-felhasználók lelkiismeretét piszkálják. A szennyező internet toposza azonban félrevezető, hiszen azok a tevékenységek, amelyeket kivált, gyakran még szennyezőbbek.

Az infokommunikáció pedig az egyetlen iparág, amely nemcsak maga válhat zöldebbé, de a digitalizációval más iparágakat is zöldíthet. – állítja minapi elemző cikkében a valaszonline.hu szerzője.

Cikkében mindezek alátámasztására többek között kifejti, hogy az internetezés, mint minden emberi tevékenység, energiát használ fel. És mivel az energia zömét az emberiség ma fosszilis energiahordozók elégetésével termeli meg, elkerülhetetlen, hogy legyen valamekkora karbonlábnyoma. Hogy mekkora, arra csak becslések vannak. Egy 2020 decemberében megjelent metaanalízis a témában eddig közzétett tudományos publikációkat összevetve arra jutott:

az infokommunikációs szektor mindent egybevetve az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának minimum 1,8, maximum 2,8 százalékáért felelhet. Az állítás tehát, hogy a digitális szektor kibocsátása a légi iparét közelíti, igaz is, meg nem is.

Igaz, hiszen előbbié 730 millió tonna szén-dioxid-egyenérték évente, utóbbié pedig 750 millió tonna (2015-ös adatok szerint). Csakhogy itt mindkét iparág képviselői elkezdik sorolni, a másiknál mi mindent nem számoltak bele: itt a játékkonzolok vagy az okostévék kibocsátását, ott a repülőgépek előállításának vagy a repülőterek üzemeltetésének emisszióját.

Érvek a digitális ökoszisztéma védelmében

1. Digitális eszközöket a világ lakosságának 70 százaléka használ, minden nap, repülni viszont csak a 10 százaléka repül, és még az olyan gazdag országokban is csak 35 százaléka rendszeresen, mint Németország. (Ezzel nem állítjuk, hogy a repülés demokratizálása nem méltányolható cél, csak azt, hogy ára van.)

2. Míg a repülésnél nincs reális alternatívája a fosszilis energiahordozó (a kerozin) elégetésének, és még az autók vagy a hústermelés esetén is gyerekcipőben járnak az alternatív technológiák, addig az IKT-ban a kibocsátás nagy része karbonmentesíthető. Annak zöme ugyanis elektromos áram, azon belül is az adatközpontok áramellátására és hűtésére.

A szektor emissziója tehát attól függ, hogy milyen forrásból jön az áram. Szén, földgáz vagy olaj elégetéséből, esetleg tiszta forrásból: atomreaktorból, vízierőműből, napelemből, szélkerékből. Egy becslés szerint az áramellátás karbonmentesítésével az IKT emisszióinak 80 százaléka kiküszöbölhető.

3. A járvány megmutatta: repülés nélkül elműködget a világ, de a digitális infrastruktúra nélkül nem. Sőt: éppen az tette lehetővé, hogy ha nem is ideális körülmények között, de tanuljunk, dolgozzunk és fenntartsuk emberi kapcsolatainkat a legszigorúbb lezárások mellett is – gondoljuk el, milyen lett volna egy hasonló világjárvány akár csak 15 évvel korábban, a szélessávú internet és az okoseszközök kora előtt.

4. Az interneten végzett tevékenységeinknek csak egy része addicionális fogyasztás, más része helyettesítő jellegű, vagyis kivált valamilyen offline tevékenységet. Erre szintén a járvány a legjobb példa: a jelentős adatforgalommal járó videócset az iskolába, munkába járást váltotta ki sok embernél – és ezáltal az ingázás emisszióját is.

A videóstreaming lábnyoma szintén számottevő (a teljes adatforgalom 60 százalékát adja), csakhogy a Netflix előtt is fogyasztottunk mozgóképet, és a kábeltévének, műholdas adásnak, DVD-k és lejátszók legyártásának, szállításának is volt karbonvonzata. Hogy ez hogyan viszonyul a streamingéhez, senki sem tudja pontosan, de hogy nem nulla volt, az biztos.

A bűnösnek kikiáltott Bitcoin

Az elmúlt hónapokban a nagy nyugati médiumok a New York Timestól a BBC-n át sorra jöttek elő leleplező anyagaikkal a klímagyilkos kriptovalutákról. A Cambridge-i Egyetem közölte, hogy a Bitcoinhoz szükséges számítógépes infrastruktúra éves áramfogyasztása nagyobb, mint Argentínáé és Hollandiáé, Bill Gates pedig kijelentette, hogy egy Bitcoin-ügylet szennyezőbb, mint bármilyen más, ember által ismert tranzakciós mód.

Ebben a légkörben a bolygó zöldítését zászlajára tűző, elektromos autókkal és napelemekkel üzletelő Musknak is lépnie kellett, így alig két hónap után visszavonta a bitcoinos fizetési lehetőséget – ahogy erről nemrég a Greendex is hírt adott.

A Bitcoin ügye sem olyan fekete-fehér, amilyennek most tűnik. Bár az egzakt összehasonlítás itt is lehetetlen, egy kriptovalutában utazó befektetési tanácsadócég a játék kedvéért összevetette a Bitcoin, a bankszektor és az arany karbonlábnyomát. Arra jutottak, hogy míg a Bitcoin energiafelhasználása évente 114 terawattóra, addig az aranyiparé 241, a bankszektoré pedig 239.

Ezzel együtt igaz, hogy a kriptovaluták villamosenergia-igénye jelentősen megnőtt, és ma a világ áramfogyasztásának 0,2–0,4 százalékát is eléri. Ha pedig tényleg a bank- és pénzrendszer babérjaira tör, ez még tovább növekedhet. A kritikusok ezt a veszélyt a teljes szektorral kapcsolatban gyakran emlegetik, hiszen az adatmennyiség exponenciálisan nő.

Biztató jel ugyanakkor, hogy az egyre hatékonyabb technológiáknak köszönhetően az energia mennyisége nem nő együtt az adatokéval, sőt már az elmúlt években csökkenésnek indult. Ez várhatóan a jövőben is így lesz, köszönhetően például az 5G-s mobilhálózatoknak, ami adategységenként kb. 90 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt a 4G-nél.

A civil szervezetek és nagyvállalatok összefogásával megalakult Exponential Roadmap kezdeményezés szerint a digitalizáció közvetlenül legalább 15 százalékos emissziócsökkentést tesz lehetővé a gazdaság egészében 2030-ig, és a nemrég elfogadott Európai zöld megállapodás is a megoldás, nem a probléma részeként kezeli a digitális szektort.

„A digitális technológiák számos ágazatban kulcsfontosságú katalizátorként járulnak hozzá a zöld megállapodás fenntarthatósági céljainak eléréséhez – állapítja meg az Európai Bizottság. – Az európai digitális kapacitásokba, a digitális technológiák fejlesztésébe és bevezetésébe történő beruházások intelligens, innovatív és testre szabott megoldásokat fognak eredményezni az éghajlati problémák kezelésére.”

(Forrás: valaszonline.hu – Kép: pexels.com)

search icon