
Az ukrajnai háború miatt jelentősen átalakult az Európai Unió energiaellátása. Az Energiastratégia Intézet elemzésében az új szabályozások hatásait vizsgálta.
Az EU energiaellátásának megváltozásában a közel-keleti és észak-afrikai, úgynevezett MENA-régió földgázexportőrei is kulcsszerepet játszottak. Jelentősen megnőttek például Algéria és Egyiptom vezetékes gázszállításai, Katar LNG-exportja, és ez nagymértékben segített pótolni a kieső orosz gázimportot. A szigorodó szabályozások, például a metánkibocsátás csökkentését célzó előírások, viszont hamarosan komoly nehézségek elé állíthatják a térség energiahordozókkal foglalkozó vállalatait.
Az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása alapjaiban formálta át az európai gázpiacot. Az orosz vezetékes gázimport jelentős visszaesése miatt az EU-nak sürgős lépéseket kellett tennie energiaellátásának biztosítása érdekében. A rövid távú intézkedések – például az LNG-szállítások növelése és az Észak-Afrikából származó gázimport fokozása – segítettek elkerülni az ellátási hiányt. Emellett a tagállamok tárolókapacitásainak rekordsebességgel történő feltöltése, valamint a kereslet csökkentésére irányuló intézkedések – például az energiafogyasztás mérséklésére vonatkozó ajánlások és az ipari hatékonyságot növelő programok – is hozzájárultak a piac stabilizálásához.
Hosszabb távon azonban az EU klímapolitikai célkitűzései, például a fosszilis energiahordozók fokozatos kivonása és a megújuló energiaforrásokra való áttérés, még egy ennél is mélyebbre ható átrendeződést vetítenek elő az energiaágazatban. Miközben tehát az Öböl menti országok – különösen Katar és az Egyesült Arab Emírségek – új LNG-projektjei tovább fokozzák a globális versenyt az árak, a volumenszerződések és a feltételek terén, az európai gázpiac fokozatosan szűkül.
A MENA-régió exportőreinek helyzetét azonban nemcsak ez nehezíti meg, hanem az is, hogy ezzel párhuzamosan az EU zöld szabályozása – például a metánkibocsátási előírások szigorítása és a kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése – számottevő költségnövekedést okoz nekik, hiszen emiatt náluk is elengedhetetlenné válik az infrastruktúra modernizálása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint a fenntarthatósági követelmények teljesítése. Az ázsiai piacok bővülő kereslete révén viszont részben ellensúlyozni tudják az európai szabályozások szigorodásának hatásait.
Az elemzés teljes terjedelmében az Energiastratégia Intézet publikációjában olvasható.
Fotó: Canva