Új-Zélandon, antarktiszi otthonától 3000 kilométerre találtak meg egy ritka Adélie-pingvint. A helybéliek először partra sodródott játéknak hitték, később vették csak észre, hogy a fura labdaszerű valami mozog.
A Christchurch közelében lévő Birdings Flat tengerpartjára sodródott, elveszettnek tűnő állatot Pingunak nevezték el a helyiek. A madarat Harry Singh és felesége fedezte fel munka utáni sétájukon, és először plüssjátéknak vélték azt.
Hirtelen megmozdította a fejét, ekkor jöttünk rá, hogy nem játékot, hanem élő állatot látunk. (…) Egy órán át nem mozdult… kimerültnek tűnt.
–mesélték a BBC-nek
Singh pingvinmentőket hívott, mert aggasztotta, hogy a madár nem indult el a víz felé, így könnyen a parti ragadozók prédájává válhatott volna. A madár végül Thomas Stracke-hez került, aki tíz éve foglalkozik pingvinrehabilitációval. A szakértő megdöbbent, amikor megállapította, hogy a pingvin a kizárólag az Antarktiszon élő Adélie faj képviselője.
A vérvizsgálat után kiderült, hogy Pingu alultáplált és vízhiányos, ezért infúzióval táplálni kezdték. Később egy kutyáktól védett partszakaszon engedték szabadon.
Eddig kétszer, 1993-ban és 1962-ben találtak Adélie-pingvint Új-Zélandon. Szakértők szerint aggodalomra adna okot, ha gyakrabban fordulnának elő.
Azt jelentené, hogy valami megváltozott az óceánban, és meg kell fejtenünk, mi az. Ha többet kutatjuk a pingvinek mozgását, viselkedését, populációik alakulását, az a tengeri ökoszisztémákról is elmond valamit.
–mondta el Philip Seddon, az Otago Egyetem zoológusa.
Az Adélie-pingvinek mérsékelten veszélyeztetett fajnak számítanak, az antarktiszi kontinens összes partszakaszán gyakoriak. A szakemberek becslései alapján megközelítőleg 5 millió példányra tehető a faj populációja. Termetre a legtöbb pingvinfajnál kisebbek némileg, különleges tulajdonságuk pedig, hogy akár 72 km/h-ás sebesség elérésére is képesek úszás közben. (BBC/MTI/Wikipedia)