Manapság egyre több szó esik a környezetvédelemről és országos vagy európai uniós fejlesztési célokról a fenntarthatóság terén. Vajon hogyan mérhetők az eredmények a sokszor évtizedekig tartó folyamatokban? A különböző nemzetközi felmérések mutatói mellett egy új, mesterséges intelligencián alapuló index is árnyalja a fejlődés lépéseiről alkotható képet.

Az urbanizáció példátlan ütemben zajlik, egyre több társas- és irodaház épül a nagyvárosokban. Ezzel párhuzamosan a zöldterületek mérete csökken, holott a fenntartható élethez és „jólléthez” ezek elengedhetetlenek lennének. A Husqvarna és az Overstory munkatársai szeretnének segíteni a városok vezetőinek és lakóinak, hogy meg tudják óvni a meglévő zöldfelületeket, és továbbiakkal is gazdagíthassák környezetüket. A cél élhetőbb, tisztább városok kialakítása.

Így jött létre a HUGSI (Husqvarna Urban Green Space Index), azaz a Husqvarna Városi Zöldfelületi Index, amely mesterséges intelligencia segítségével számszerűsíti a zöldfelületek arányát. A számítógépes látás és mélytanulás (computer vision, deep learning) eredményeit kihasználva elsősorban az Európai Űrügynökség műholdjai által rögzített képek segítségével mérik és elemzik az egyes városok szerkezetét.

Kapcsolódó bejegyzések

Mesterséges intelligencia segíthet az újrahasznosításban

A londoni University College mérnökei által kifejlesztett mesterséges intelligencia egy egyszerű webkamera képe alapján képes nagy biztonsággal megállapítani a tárgyakról, hogy azok újrahasznosíthatók-e.

Az első helyezett tíz éve még nagyon szennyezett volt

2020-ban 60 ország 155 városának műholdas képeit vizsgálták meg, amelyek alapján a zöldterületek nagysága, aránya és eloszlása is lejegyezhető, de még az állapotukról is számot adnak a felvételek. A HUGSI hat KPI (fő teljesítménymutató) alapján hasonlította össze a településeket. A mutatók az alábbi összehasonlító táblázatban olvashatók a „Helyezés” és a „Zöld index pontszáma” adatai alatt.

A HUGSI világranglistájának első helyén az észak-karolinai Charlotte áll. Fűvel borított zöldfelületének arányán kívül (ebben Jaipur jeleskedett) minden mutatója a legjobb. Nem meglepő a helyezésük, ugyanis amikor 2010-ben a 10. legszmogosabb városnak ítélték a világon, megalapították a Sustain Charlotte nevű nonprofit szervezetet, amely részletes, a városi élet és a fenntarthatóság minden aspektusára kiterjedő tervet állított fel a 2030-ig elérendő célok érdekében. A nonprofit szervezet és a városvezetés szorosan együttműködik. Rendeletekkel szabályozták az újonnan beépített területeken ültetendő fák számát, a már meglévő zöldfelületeket pedig a környéken lakók „örökbe fogadhatják” és gondozhatják.

A város 2014-re lekerült a legszennyezettebbek listájáról. Jelenlegi céljuk az, hogy a zöldterületek eloszlása a városban és környékén arányossá váljon, hogy ne csupán egy-egy nagyobb park jelentsen felüdülést a lakosok számára.

Európa: a Balti-államok az élen

Európában Litvánia fővárosa, Vilnius nyerte el az első helyet, de a világranglistán is bronzérmesként szerepel annak ellenére, hogy az egy főre jutó zöldfelület aránya feleannyi a charlotte-ihoz képest. Vilnius a parkok városa, ezért nem okoz meglepetést, hogy az élmezőnyben van, az amerikai győztestől alig pár százalékkal lemaradva.

A Balti-tengeri Tanács elnökségi posztját 2021 júliusáig Litvánia tölti be. 2020-ban, megbízatásuk kezdetén kijelentették, hogy fenntarthatósági törekvéseik fókuszában a szárazföldi ökoszisztémák védelme áll. Az index adatai szerint jó úton járnak, de nem csak ők, hanem az észak-európai országok nagyvárosai is, hiszen többségük a ranglista első harmadában kapott helyet.

Budapest a középmezőnyben

Budapesté világszinten a 86. hely, Európa 72 vizsgált városából pedig az 56. helyet szerezte meg. A zöldfelületek aránya jóval alacsonyabb a vezető településekéhez képest, és eloszlásuk is kedvezőtlenebb. Ahogy az alábbi képen is látható, fővárosunkban a Budai-hegységnek köszönhetően inkább a Duna jobb partján és a peremkerületekben koncentrálódnak a zöldek, a belváros a kisebb-nagyobb parkokat leszámítva sűrűn beépített terület.

Bár az egy budapesti lakosra jutó zöldfelület aránya majdnem ötödannyi a listát vezető Charlotte-éhoz képest, az említett mutató még mindig sokkal jobb a lista utolsó helyezettjének, a perui Limának az eredményénél. Míg fővárosunkban körülbelül egy nagyobb polgári lakásnyi zöldfelület jut egy főre, addig a dél-amerikai városban egy félszoba méreténél is kisebb. Ebben természetesen közrejátszik a lakosság nagysága, de a városiasodás, az építkezések egyre növekvő száma sem elhanyagolható tényező.

A változások követése

De miként segít a zöldfelületek követésében az index? Az egyes városokra rákeresve megtekinthetők az elmúlt években történt változások. Zöld színnel jelölik azokat a helyeket, ahol újabb zöldfelületet érzékel a mesterséges intelligencia, piros színű a csökkenő természeti környezet. A „Leggyakoribb változások” (Most Common Change) menüpont alatt azt is nyomon követhetjük, hogy pontosan milyen folyamatok állnak a zöld és a piros jelzések hátterében, például egy korábban füves, erdős vagy parkos területből beépített városi környezet alakult-e ki.

Azért, hogy fenntarthatósági céljainkat az urbanizációs trendek mellett is elérhessük, hazánkban is közös erőfeszítésre lesz szükség. A Greendex oldalán már számos cikkben beszámoltunk arról, hogy mi magunk milyen eszközökkel védhetjük a környezetünket, és hogyan alakíthatunk ki egyszerűen újabb zöldfelületeket, akár egy nyüzsgő, városi környezetben is. Hamarosan újabb tippekkel jövünk!