Mexikót az elmúlt évtized második legsúlyosabb aszálya sújtja, a gazdák féltik terményeiket és állataikat. Ezért arra kérték a mexikói kormányt, hogy egy nemrég bevezetett felhőetetési technológiával segítsen nekik.
Márciusban az aszályok kezeléséért felelős nemzeti bizottság (Conaza) bejelentette, hogy esőstimulációs programot indít Tamaulipas északkeleti és Baja California északnyugati államban. A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy kevés bizonyíték van arra, hogy a felhőetetés működik, annak ellenére, hogy a mexikói kormány szerint vannak sikerek. A technológia lényege, hogy részecskéket – általában kristályos ezüst-jodidot – szórnak a felhőkbe. Mivel ezek kristályszerkezete a jéghez hasonló, vonzzák a vízcseppeket, míg végül a cseppek elég nehezek lesznek ahhoz, hogy eső vagy hó formájában lehulljanak.
Fernando García, a mexikóvárosi Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) felhőfizikusa szerint többnyire elméleti bizonyítékok vannak arra, hogy ez a módszer növelheti a csapadék mennyiségét. Néhány kísérlet a csapadékmennyiség szerény növekedését eredményezte, de nincs bizonyíték arra, hogy ez minden alkalommal működne.
A mexikói kormány a Startup Renaissance céggel együttműködve hajtja végre a felhőetetési projektjét. Alejandro Trueba agrármérnök, a cég alapítója és igazgatója 2019-ben kereste meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumot (Sader), és felajánlotta, hogy az ország szárazságát az általa kifejlesztett RainMate nevű, ezüst-jodid alapú technológiával kezelné. García szerint Mexikó az 1940-es években kezdett időjárás-módosítási kísérleteket végezni. Mióta Trueba bekapcsolódott, a Conaza legalább öt felhőetetési programot hajtott végre, a beszámolók szeirnt a technológia 98%-os hatékonysággal enyhítette az aszály hatásait, legalább 25 erdőtüzet oltott el, valamint gátakat és víztartó rétegeket töltött fel.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy tanulmány szerint Sydneyben az esőzések sokkal intenzívebbek lettek
Két évtized alatt 40%-os fokozódást figyeltek meg, ami azt jelenti, hogy újra kell értékelni a meglévő árvízvédelmi rendszereket.
A Nature által kikért dokumentumok szerint a Conaza a sikert úgy értékeli, hogy a felhőetetést követő csapadékmennyiséget összehasonlítja a régióra előzetesen előrejelzett csapadékmennyiséggel. Ezzel a megközelítéssel az a probléma, hogy az időjárás-előrejelzések nem tökéletesen pontosak. García szerint a felhők az eljárás nélkül is termelhettek volna esőt. Trueba megerősítette a Nature-nek, hogy a vállalat a hatások alapján mér, és nem tudományos meteorológiai alapon értékeli az eredményeket.
Szakemberek szerint azonban még ha a technológia sikeresnek is bizonyul, a több eső nem oldja meg az ország vízproblémáit, a vízgazdálkodással is gondok vannak. Összehangolt intézkedésekre lenne szükség, például a szabályozás javítására és a takarékosság kultúrájának megteremtésére mind a lakosság, mind az ipar körében.
(Forrás: Nature)