Jelenleg a szemét nagy részét nem hasznosítják újra, illetve nem komposztálják. Ehelyett a hulladék a szeméttelepeken és a hulladékégetőkben végzi, ezáltal szennyezi a környezetet, károsítja egészségünket, és súlyosbítja az éghajlati válságot.
A környezettudomány- és politika mesterképzés során elég sok tanulmányi kiránduláson vettünk részt. Ezek között az egyik legemlékezetesebb egy budapesti hulladéklerakó meglátogatása volt. Egy apokaliptikus világba csöppentünk, ahol a fogyasztói társadalom végtermékei hatalmas hegyekben álltak, az életnek szinte semmi nyoma nem volt (pedig számos szerves és szervetlen folyamat megy végbe). Még a környező fákon is fennakadt nejlonzacskók lógtak. Megdöbbentő és szomorú látvány volt, főleg azért, mert a hulladéktermelés jelentős része megelőzhető lenne.
A hulladéklerakóknak persze fontos szerepük van, hiszen csökkentik a környezetbe kerülő hulladék mennyiségét, segítenek megelőzni és csökkenteni a betegségek terjedését, valamint tisztán tartani a közösségeket. A hulladéklerakóknak azonban még mindig jelentős környezeti és társadalmi hatásuk van.
A szeméttelepek környezeti hatásai
A hulladéklerakókkal kapcsolatos legégetőbb környezetvédelmi probléma a légszennyezésen belül is a metángáz-kibocsátás. A hulladéklerakókban lévő szerves anyagok lebomlásával metángáz szabadul fel. A metán 84-szer hatékonyabban nyeli el a nap hőjét, mint a szén-dioxid, így nagymértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.
A metán mellett a hulladéklerakók szén-dioxidot és vízgőzt, valamint nyomokban oxigént, nitrogént, hidrogént és egyéb szerves vegyületeket is termelnek. Ezek a gázok szintén hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz, és szmogot okozhatnak. A hulladéklerakók létrehozása ráadásul általában a vadon élő állatok természetes élőhelyeinek elpusztításával jár.
Bár a legtöbb szabályozás szerint a hulladéklerakóknak műanyag vagy agyagbéléssel kell rendelkezniük, ezek gyakran szivárognak, szennyezik a közeli vízforrásokat, jelentősen károsítva az ökoszisztémákat.
A csurgalékvíz nagy mennyiségű ammóniát tartalmazhat. Amikor az ammónia bekerül az ökoszisztémákba, nitrátot termel. Ez a nitrát eutrofizációt okoz, a növények fokozott növekedésnek indulnak, ez pedig oxigénhiányt okozhat a közeli vízforrásokban.
Az eutrofizáció „holt zónákat” hoz létre, ahol az állatok az oxigénhiány miatt nem tudnak életben maradni. Az ammóniával együtt a csurgalékvíz további mérgező anyagokat is juttat a környező talajvízbe, illetve a környező ökoszisztémákba, ezeket teljesen megváltoztatva.
Egészségügyi veszélyek
A hulladéklerakóból kiszabaduló légszennyező anyagok légzési problémákat okozhatnak a hulladéklerakó közelében élő embereknek. A csurgalékvíz révén a mérgező anyagok a talajvízbe is bekerülnek. A hulladéklerakókat körülvevő élősködők elszaporodása miatt a betegségek és a születési rendellenességek is gyakoribbak. A rák és a légzőszervi megbetegedések is összefüggésbe hozhatók a hulladéklerakóknak való kitettséggel. A hulladéklerakók közelében gyakran alacsonyabbak az ingatlanárak, ezért itt szegényebb emberek élnek, ami további kérdéseket vet fel a társadalmi igazságosság tükrében. Korábbi cikkünkben már elemeztük a mélyszegénységben és a szeméttelepeken élő emberek helyzetét.
Kapcsolódó bejegyzések
Embertelen környezet: élet a szeméttelepeken
A nyugati államok nagy mennyiségben exportálják hulladékukat a fejlődő világba, ahol egész települések alakulnak ki a mérgező szeméttelepeken.
A hulladékégetés sokkal nagyobb probléma lehet, mint gondolnánk
A szemétégetés sem jelent végső megoldást, mert bár fizikailag eltűnik a probléma, a levegőben továbbra is jelen lesz, még akkor is, ha a modern szemétégetők hőenergiát állítanak elő.
A hulladékégetés kérdését vizsgáló egyik magyar és román kutatás megállapította, hogy a települések levegőjében található policiklusos aromás szénhidrogének (PM10) számához a hulladékégetés nagyjából 5%-kal járul hozzá. Ha azonban figyelembe vesszük a fenti adatokat, ennek egészségkárosító hatása a maradék 95%-nak akár több százszorosa is lehet.
Természetesen nem azt mondjuk, hogy a hulladékkezelés rossz dolog lenne. Vannak olyan távol-keleti országok, ahol nincs semmilyen hulladékkezelés, így többségében ők felelnek az óceánok műanyagszennyezéséért. De tudatosítsuk magunkban: nincs olyan, hogy jó szemét! A szemét mindig rossz, és a hulladéklerakás a probléma kezelésének csak egyik lehetséges módja. Az igazi megoldás a szemét mennyiségének csökkentése vagy a szeméttermelés megszüntetése lenne.
A hulladéklerakók által okozott károkat vissza lehet szorítani, ha csökkentjük a hulladéklerakókba kerülő szemét mennyiségét. Ebben egyéni és közösségi szinten is felelősségünk van. Az újrahasznosítás és a komposztálás csökkenti a hulladéklerakókba szállított szemét mennyiségét, így ezek a hulladék ártalmatlanításának az alappillérei.