Tim Wu írása egy egyszerű, de kellemetlen stratégiai kérdést tesz fel: előfordulhat-e, hogy az Egyesült Államok „megnyeri” az MI-versenyt, miközben elveszíti a szélesebb értelemben vett gazdasági-technológiai fölényért folyó küzdelmet?
Tim Wu amerikai jogász, a Columbia Law School professzora, aki a technológiai piacok, a monopóliumok és a versenypolitika összefüggéseit kutatja. A „hálózatsemlegesség” fogalmának megalkotója. 2021–2022-ben a Biden-adminisztráció versenypolitikai tanácsadójaként dolgozott az amerikai antitröszt-politika újraerősítésén – olvasható a Makronóm publikációjában.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi várható a mesterséges intelligenciától a közeljövőben?
A mesterséges intelligencia olyan feladatok ellátását is megtanulhatja, amelyek esetében az emberek kiváltása korábban elképzelhetetlen volt.
Kiindulópontja, hogy az amerikai nagy technológiai cégek az elmúlt évben több mint 350 milliárd dollárt költöttek MI-infrastruktúrára, 2026-ra pedig 400 milliárd dollár feletti nagyságrendeket várnak. Ez messze meghaladja más országok – különösen Kína – becsült ráfordításait.
Wu szerint a domináns amerikai narratíva azt sugallja: ha az MI a 21. század kulcstechnológiája, amely rendkívül tőkeigényes, akkor aki a legtöbbet költi rá, az lesz a jövő gazdasági és civilizációs nyertese. Ezt azonban kockázatos, egyoldalú fogadásnak látja, ugyanis nem bizonyított, hogy az MI önmagában alkalmas a hosszú távú gazdasági fölény megalapozására, különösen akkor, ha más stratégiai, technológiai és ipari területek háttérbe szorulnak.
Kapcsolódó bejegyzések
A mesterséges intelligencia lehet a gyógyszerkutatás jövője?
Hogyan segíthet a gyógyszergyártáson a mesterséges intelligencia?
A szerző egyik fontos állítása, hogy a Kínáról kialakított nyugati kép félrevezető: Peking valóban kiemelt területként kezeli az MI-t, de nem „AGI-központú” vagy „szingularitásvezérelt” módon. A mesterséges intelligencia inkább eszköz számukra, amelyet a termelés, a logisztika és az ipari hatékonyság javítására használnak, nem pedig öncélú presztízsprojekt. Ezzel párhuzamosan széles technológiai portfóliót építenek: elektromos járművek, akkumulátorok, robotika, megújuló energia, hálózatok és fejlett gyártás.
Ezek kevésbé látványosak, ám üzletileg stabilabb, gyorsabban monetizálható területek. A professzor úgy gondolja, hogy ezek csökkentik a stratégiai kockázatot, szemben az amerikai „AI-all-in” megközelítéssel. A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva