A bolygó leggazdagabb emberei közül néhányan nagy befektetéseket eszközöltek az űr gyarmatosításába. A bolygó leggazdagabb emberei közül néhányan – köztük Jeff Bezos, Elon Musk és Richard Branson – nagy energiát fektettek az űr meglátogatásába, felfedezésébe és kolonizációjába. Elon Musk még egy Mars-kolóniát is bejelentett, és egyesek elméletileg úgy vélik, hogy az űrben élve szó szerint megmenekülhetünk az éghajlati válságtól.
Az űrutazás azonban hosszú távon több kárt hozhat, mint hasznot – a más bolygókon folytatott élet pedig olyan drasztikus megoldás, amelyet nem kellene választani, amikor a bolygónk még megmenthető. A fiatalabb generációk egy fenntarthatóbb világért tüntetnek, az emberek felismerik, hogy globális erőforrásainkat a földi éghajlatváltozás enyhítésére kell fordítani.
Bár az űrben való életmód megtalálása izgalmas megoldás az éghajlat problémájára, egyáltalán nem a legerőforrás-hatékonyabb. Nem ritka, hogy a szervezetek dollármilliárdokat költenek az űr tanulmányozására és a más élhető bolygók elérésére szolgáló technológiák kifejlesztésére. Ugyanakkor a végső cél, az űrből származó anyagi erőforrások felhasználása felé csak lépésben haladunk. A NASA például 23,3 milliárd dollárt költött 2021-ben, és bár ennek a költségvetésnek egy részét környezetvédelmi helyreállítási projektekre és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekről való felvilágosításra fordították.
Sokak szerint az emberiség jövője nem képzelhető el a Föld bolygón kívül. Szülőbolygónk – pontosabban annak egészséges változata – nélkül az emberekre nézve súlyos következményekkel járna, ha elhagynánk, és más bolygón próbálnánk élhető körülményeket kialakítani.
Amikor az emberek hosszabb időt töltenek az űrben, számos káros hatást tapasztalnak. Például a látóideg, amely lehetővé teszi az agyunk számára, hogy feldolgozza a szemünkből érkező információkat, megduzzad, és károsodik az űrben. Ez az űrrepüléssel összefüggő neuro-okuláris szindróma nevű rendellenességet okoz. A NASA az űrhajósok esetében a degeneratív betegségek és a rák megnövekedett kockázatáról is beszámol, ami aggasztóvá teszi a nagyszabású űrkolonizációt.
Kapcsolódó bejegyzések
Kinek zöldebb a rakétája?
Vajon milyen következményei lesznek a környezetre nézve, ha beindul a magáncégek közötti űrverseny?
Sok űrkutató azt gondolhatja, hogy a legjobbat teszi az emberiségért – az űrkutatás valóban megoldásokat szolgáltat a földi problémákra -, de ugyanakkor az űrutazás nem mindenki számára előnyös. A tudósok dollármilliókat költenek arra, hogy új bolygókat érjenek el, ami rengeteg szén-dioxid-kibocsátással jár. Az erre a tervre fordított pénzt könnyedén befektethetnék hatásos zöld kezdeményezésekbe itt a bolygónkon, ahol szinte azonnal mérhető változást hozhatna. Sőt esetleg végleg visszafordíthatná az éghajlatváltozás okozta károkat.
(forrás: www.greenqueen.com)