Miért sülhetnek el balul a klímaváltozáshoz szükséges alkalmazkodást célzó projektek?
Miért sülhetnek el balul a klímaváltozáshoz szükséges alkalmazkodást célzó projektek?

A Norvég Élettudományi Egyetem (NMBU) és az Oxfordi Egyetem napokban a World Development folyóriartban megjelent közös elemzéséből kiderül, hogy a jó szándék és egyes csoportok számára hasznos volta ellenére, számos nemzetközi finanszírozású projekt, amelyek célja az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése a fejlődő országokban, negatív következményekkel járt a már amúgyis marginalizált közösségek életére.

Aggasztó, hogy az éghajlatváltozáshoz szükséges alkalmazkodást célzó projektek még nehezítetebbé teszik az emberek számára az éghajlatváltozással szembeni adaptációt, mint előtte. Megállapításaink túlmutatnak a nem szándékos negatív következményeken, és azt sugallják, hogy az adaptációs beavatkozások azzal a kockázattal járnak, hogy a marginalizálódás és a hatalommal való visszaélés eszközeivé válnak.

mondta Dr. Lisa Schipper, az Oxford’s Environmental Change Institute környezetvédelmi társadalomtudományi kutatója

Az elemzésükben 33 olyan empirikus tanulmányt vizsgáltak meg, amelyek a nem megfelelő projektek dokumentációit tartalmazták annak érdekében, hogy megértsék, mi okozza a sikertelenségüket.

Az olvasottak alapján a kutatók négy olyan kulcsfontosságú területet határoztak meg, amelyek felelősek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos projektek nem kívánt negatív következményeiért:

  1. Nem veszik számításba, hogy egyes helyeken mi okozza a sebezhetőséget – például a nemek közötti egyenlőtlenség, a faji különbségek vagy a természeti erőforrásokhoz való méltánytalan hozzáférés.
  2. Nem kerül sor a helyiek bevonására a projektek tervezésébe és végrehajtásába.
  3. A meglévő fejlesztési projektek kiigazítása anélkül, hogy megfontolnák, hogy ténylegesen foglalkoznak-e az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőség mozgatórugóival.
  4. Nem értik meg, hogy néz ki a „sikeres” alkalmazkodás.

E kihívások leküzdése és annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozás valóban segítse a marginalizált embereket, alapvető fontosságú, hogy a nemzetközi finanszírozó közösség mélyebben megértse a helyi és globális kiszolgáltatottság mozgatórugóit, például a szegénységet vagy az egyenlőtlen hatalmi dinamikát.

mondta Dr. Siri Eriksen, az NMBU Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Tanulmányok Professzora

(Oxford University)

search icon