Az elmúlt években Kaliforniában, Ausztráliában, Brazíliában és Európa több országában is megszaporodtak a hatalmas erdőtüzek, amelyek nemcsak hevesebbek, de sokkal nagyobb területeken is pusztítanak, mint az emberiség által korábban megszokottak. A 444.hu-n említett  The world on fire c. német riportfilm ezeknek az úgynevezett megatüzeknek az okait járja körbe. 

A filmbeli szakértők többször hangsúlyozzák, hogy korábban az erdőtüzekkel meg lehetett tanulni együtt élni, de a klímaválság és az erdők közelébe terjeszkedő városok, sokat rontottak ezen a viszonyon.  A klímaváltozás hatására a világ legtöbb részén egyre szárazabb az időjárás, sok helyen egyenetlen a csapadékeloszlás, telente pedig egyre gyorsabban olvad el a hó, ami szárazabb növényzethez vezet, a száraz növények pedig gyúlékonyabbak és lehetővé teszik a tűz gyors terjedését. 

Az is befolyásolja a tüzek megjelenését, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a hozzájuk. Az amerikai 1910-es Nagy Tüzet követően az a megközelítés kapott teret, hogy minden tüzet, akár kicsi, akár közepes, amilyen gyorsan csak lehet, el kell oltani. A kisebb, természetes tüzek azonnali eloltása azonban beavatkozást jelent az erdő ökoszisztémájába, melynek az eredménye akár az is lehet, hogy összegyűlik a gyúlékony aljnövényzet. Épp ezért a helyes gyakorlat több a filmben megszólaló szakértő szerint az lenne, amit már az amerikai őslakosok is tettek: elfogadták, hogy a tűz része az erdő ökoszisztémájának, és erre építve jelző tüzekkel segítették a lobbanékony aljnövényzet ritkítását és új növények kihajtását. Ezt az ősi tudást modern technológiákkal társítva talán sikerülhet ismét békésen együtt élni a tűzzel. 

Ez azért is lenne fontos, mert azon kívül, hogy a tüzek emberi biztonságra és a természeti értékekre is veszélyesek, rendkívül költségesek: az EU-ban évente kétmilliárd eurót költenek tűzoltásra.