A kitörést követő szökőár eddigi jelentések szerint három ember életét követelte, az ország egyik szigetén pedig az összes ház megsemmisült, de másutt is rossz a helyzet. És vajon milyen hatással lesz a kitörés a környezetre?

A Csendes-óceánon fekvő Tonga több lakott szigetétől nagyjából 70 kilométerre található a Hunga-Tonga-Hunga-Ha’apai nevű tenger alatti vulkán, mely néhány napja tört ki. A helyi károk mellett várhatóan hosszabb távú hatásai lehetnek az eseménynek, a tágabb értelemben vett régióban – írja a Reuters.

A tudósok szerint a kitörés utóhatásai befolyással lehetnek a korallzátonyokra, a halászatra és akár savas esőket is okozhatnak.

A nagyjából 50 lakosú, Tongához tartozó Mango-sziget összes háza megsemmisült a szökőárban, további két szigeten pedig szintén igen jelentősek a károk. A kárfelmérés még nem fejeződött be, és a helyieknek a rövidtávú következményekkel is meg kell birkózniuk.

Kapcsolódó bejegyzések

A vulkánok energiáját is bevetik a klímaváltozás elleni harcban

A vulkánokban hatalmas megújuló energia lakozik. Ennek biztonságos és a környezetre ártalmatlan kinyerése a jövő feladata.

Az egyik legnagyobb probléma jelenleg a leginkább érintett szigetek esetében, hogy a vízforrások elszennyeződhettek a vulkáni hamuval és a törmelékkel, illetve a sós tengervízzel. A lakosok így csak palackozott vizet tudnak inni. A házaikat elvesztő tongainak az ország haditengerészete biztosított sátrakat, ponyvákat. Szintén jelentős probléma, hogy az esemény szinte elvágta az országot a külvilágtól, a tengeralatti kábeleken futó internetkapcsolat megszűnt. Jelenleg csupán műholdas telefonokkal tudják tartani a kapcsolatot a külvilággal.

Hogyan hat egy vulkánkitörés a klímaváltozásra?

Sok klímaszkeptikus azt vallja, hogy a vulkanizmus tehető felelőssé az éghajlatváltozásért, mert a vulkánok jóval több üvegházhatású gázt bocsátanak ki mint az emberiség. Bár a vulkánok valóban jelentős kibocsátóknak számítanak, az állítás nem valós.

Ahogy a másfélfok.hu tematikus cikke írta, az óceánokban található vulkánok esetén a kibocsátás körülbelül 66-97 millió tonna szén-dioxid, míg a szárazföldi vulkanizmusból körülbelül 242 millió tonna szén-dioxid kerül a légkörbe évente. És bár ez soknak tűnhet, összességében nagyjából csak a század része az emberi kibocsátásnak, mely évi 40 milliárd tonnára rúg.

A borítóképen egy tongai sziget látható a kitörés előtt