
Ma Zsuzsanna napja van, amikor a néphagyomány szerint a pacsirta megmondja, hogy mikor lesz vége a télnek.
Ha ezen a napon megszólal a madár, akkor hamarosan beköszönt a várva várt tavasz, ám ha „befagy a szája”, akkor sajnos még tovább tart a tél. Ráadásul nemcsak az énekéből, hanem a röptéből is következtethetünk a várható időjárásra: az alacsonyan repülő pacsirta ugyancsak hosszabb telet ígér, de ha magasan száll, és reptében még énekel is, akkor biztosra vehetjük a tavasz érkezését.
Forrás: Decsi Gábor, Youtube
Pacsirták hazánkban
Magyarországon általában búbospacsirtával, mezei pacsirtával és erdei pacsirtával találkozhatunk, melyek országszerte fészkelnek. Ritkán, alkalmi vendégként azonban havasi fülespacsirtát, illetve kalandrapacsirtát is láthatunk.
Búbospacsirta
A pipiske, vagyis a búbospacsirta (Galerida cristata) nevét a fején található jellegzetes felmereszthető tolldíszéről kapta. Áttelelő madár, amellyel gyakran találkozhatunk állattartó telepek közelében és a településeken is. Városokban a lapostetőkön is előszeretettel költ. Tavasztól őszig állati eredetű táplálékot fogyaszt, télen pedig növényeket, főleg gyommagvakat eszik.
Mezei pacsirta
A mezei pacsirta (Alauda arvensis), népies nevein dalospacsirta, szántóka vagy szántó pityer a pusztákon, legelőkön és szántókon él, és szintén országszerte fészkel hazánkban. Rövidtávú vonuló, hatalmas csapatokba verődve november táján repül el Dél-Európába, de enyhébb teleken kisebb csoportok áttelelhetnek nálunk. Nyáron hernyókat, rovarokat, sáskákat fogyaszt, ősszel és télen magvakkal táplálkozik.
Fotó: Canva
Erdei pacsirta
Az erdei pacsirta (Lullula arborea) hangzatos latin nevét csodaszép énekéről kapta. Hazánkban országszerte fészkel az erdőfoltokban, cserjésekben és gyümölcsösökben, ám a zárt állományokat elkerüli. Csak ritkán telel át nálunk, a hideg évszakot általában Franciaországban, Olaszországban és Észak-Afrikában tölti, viszont igen hamar, már februárban visszatér. A többi pacsirtafajunkhoz hasonlóan nyáron állati eredetű, télen pedig növényi táplálékot fogyaszt.
Szokások és hiedelmek, amelyek szintén Zsuzsanna napjához kapcsolódnak:
– Ezen a napon van vége a hónak, és kezd el zöldellni a fű.
– Mától ki lehet hordani a trágyát a földekre, és el lehet kezdeni az előkészületeket a szántáshoz, vetéshez.
– A szőlőt ilyenkor lehet elkezdeni metszeni, hogy el ne fagyjon a rügy.
– Ha csorog az eresz, az jó termést jelez az évre.
A régi néphiedelmek a természet megfigyelésén alapultak. A minket körülvevő élővilág és ennek megóvása kiemelt téma volt a tavaly megrendezett Planet Budapest fenntarthatósági rendezvényen is, ahol a Your Planet interaktív kiállítás mutatta be a közönségnek az aktuális problémákat és a lehetséges megoldásokat.
Kiemelt kép: Canva