A legnagyobb természetességgel használjuk a Google keresőjét, tekergünk a Netflixen, és pörgetjük a bugyutábbnál bugyutább videókat a TikTokon. Sőt, egyre többen használják a ChatGPT-t is. De vajon arról van valami fogalmunk, hogy mennyi energiafelhasználással jár az online szolgáltatások használata? Lehet, hogy egy fenntarthatóbb világhoz ezen a téren is több önmérsékletre lesz szükség?
Hol fogyasztok? Hol nem?!
Otthoni villanyszámlánkat nem az internetes alkalmazások, hanem az eszközeink tekerik, melyekkel használjuk őket. Tévedés lenne viszont azt hinni, hogy az online szolgáltatások használatához nem kapcsolódik jelentős áramfogyasztás. Az ezek működését lehetővé tévő adatközpontok és szerverparkok ma a globális energiafogyasztás 4–5%-áért, míg a szén-dioxid-kibocsátás 1–2%-áért felelősek – beleértve a hardverek gyártásából származó kibocsátásokat is. Eközben az adatközpontok száma és mérete exponenciálisan növekszik, párhuzamosan a digitális megoldások terjedésével.
Öröm az ürömben, hogy számos gigavállalat igyekszik megújuló energiaforrások segítségével üzemeltetni szerverparkjait, de ez a lényegen nem változtat: hatalmas energianyelőkről beszélünk. Ehhez pedig mi is hozzájárulunk, nézzük is, hogy mennyivel!
Szolgáltatás | Használat | Energiafelhasználás |
1 keresés | kb. 0,0003 kWh | |
ChatGPT | 1 lekérdezés | kb. 0,00396 kWh |
Netflix | 1 óra filmezés | 0,08 kWh |
YouTube | 1 óra videózás (alacsony felbontáson) | 0,0024 kWh |
60 W-os izzólámpa | 1 óra alatt | 0,06 kWh |
Nem kizárólag az energiafelhasználás felől közelíthetjük a kérdést. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, egyetlen Google-keresés akár annyi szén-dioxid-kibocsátást jelenthet, mintha megtennénk autóval 15 métert – ez nagyjából 0,2–7 gramm szén-dioxidot jelent. De egy több címzettnek elküldött e-mail akár 50 grammot is termelhet. A példákat hosszasan lehetne hozni az egyes szolgáltatások energiafelhasználásáról és karbonlábnyomáról.
Gondold meg, hogy szükséged van-e rá!
A fenti adatok csak hozzávetőleges értékek, hiszen számos tényező befolyásolja azt, hogy egy szolgáltatás aktuálisan mennyi energiát használt. Arra azonban mindenképp alkalmasak, hogy megértsük: az online megoldások használata jelentős energiafelhasználással jár. Önmagában egy-egy guglizás elhanyagolható energiát használ, de gondoljunk bele, hogy egyetlen nap hány keresést indítunk. A legfrissebb adatok szerint már több mint 5 milliárd ember használja az internetet. Ha mindannyian csak annyi keresést indítanak, mint mi, vajon mennyi lesz a szumma? És mi lesz a többi szolgáltatással?
Mindebből nem az következik, hogy abba kellene hagynunk a számos területen elengedhetetlen fontosságú alkalmazások használatát. Azt viszont érdemes végiggondolni, hogy minden alkalommal szükségünk van-e rájuk.