A klímaváltozás miatt egyre több faj keres új élőhelyet ott, ahol a klíma valamivel elviselhetőbb számára. Ez az állatok esetében valamivel könnyebben megy, mint a növényeknél – bár ott is megfigyelhető a jelenség, például a füves tundrán megjelenő fenyvesek esetében – hiszen utóbbiak mozgása más időskálán és formában értelmezhető.
A probléma épp az, hogy az egyre melegebb klímán kénytelenül ott maradó növényzet számára a körülmények folyamatosan romlanak, egyre nehezebbé téve a túlélésüket. Ahogy a Qubit cikke is megjegyzi, bizonyos körülmények között a megemelkedett hőmérséklet és a magasabb szén-dioxid-tartalom akár még kedvezhet is a fotoszintézisnek, de a mérleg másik serpenyőjében ott van az ellenállóképesség csökkenése.
Kapcsolódó bejegyzések
Az ember számára haszontalan növények a kihalás felé tartanak
A kutatók világszerte több mint 80 000 növényfajt kategorizáltak, és megállapították, hogy a legtöbbjük „veszíteni” fog az emberiséggel szemben – kihalnak, mert az embereknek nincs rájuk szükségük. A Plants, People, Planet című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez azt jelenti, hogy a jövő növényközösségei a jelenleginél sokkal homogénebbek lesznek.
A túlhevülés ugyanis blokkolhatja a növények immunrendszerét a kórokozókkal szemben. Számos erre irányuló kutatás szerint még az egyébként szélsőséges körülményeknek ellenállni képes növényeken is kifoghat a globális felmelegedés.
Ráadásul ahogy ránk emberekre és az állatvilágra, úgy a növényekre is egyre változatosabb vírusfertőzések leselkedhetnek a jövőben. Ezek – épp úgy mint az emberek esetében – a növényekbe bejutva megfertőzik azokat. A korábban működő védekezési mechanizmusok, mint például a leveleken kiválasztott, a kórokozókat elpusztító szalicilsav sokkal korlátozottabban működnek, hiszen a forróságban kisebb mennyiségben áll rendelkezésre.
Kapcsolódó bejegyzések
Megfelelő talaj, egészséges szobanövények: mire érdemes odafigyelni?
Hogy nehogy elpusztítsd a szobanövényeidet, sorra vesszük az alapokat a megfelelő talajról, a helyes locsolásról és a fényszükségletről.
Ahogy a cikk írja, ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az állatok vagy az emberek szervezetével ellentétben a növények esetében nem létezik az adaptív immunitás, ami egy korábbi fertőzés nyomán kialakuló védekezési reflex. Így tehát egy növény esetében egy enyhe fertőzés leküzdése nem jelent automatikus védelmet, vagy legalábbis nagyobb ellenállóképességet a jövőben.
A növényi immunrendszert vizsgáló kutatók fő fókusza épp ezért jelenleg az, hogy miként lehetne a szalicilsav-kiválasztást fokozni az érintett növényekben, hogy ezzel legalább a haszonnövények termőképesek maradjanak a változó éghajlati körülmények között. (Qubit)