Növekvő tendenciát mutat a településeken felbukkanó vadak száma. Utánanéztünk annak, hogy mit lehet tudni a Magyarországon velünk élő vadállatokról, és hogy vajon kell-e tartanunk a velük való találkozásoktól.
Túlterjeszkedő emberiség
Néhány éve nagy kedvencem volt a Life After People (Élet az emberek után) című dokumentumfilm-sorozat, mely bemutatta, hogy mi történne, ha az emberiség hirtelen szőrén-szálán eltűnne a Föld színéről. A konklúzió az volt, hogy az élővilág előbb-utóbb visszahódítana mindent, a városokat benőnék a növények, az állatok pedig visszaköltöznének azokra a területekre, ahonnan az emberi tevékenység kiszorította őket. A valóságban ettől remélhetőleg nem kell tartanunk, de így is meglepően sok állat él rejtőzködve a közelünkben, a vadvilág felbátorodása a karantén időszakában pedig részben igazolja a sorozatbeli feltételezést.
Kapcsolódó bejegyzések
A Föld népességnövekedése: milyen hatással van mindez a bolygóra?
A Föld népessége rohamosan növekszik, és hamarosan eléri a 8 milliárd főt; 2020-ban már 7,795 milliárd ember élt a bolygón, míg egy évvel korábban, 2019-ben még „csak” 7,674 milliárd. A vészharangok konganak, de tényleg rovarokat kell majd ennünk… vagy zöld szóját? – teszi fel az elgondolkodtató kérdést alapos elemzésében Dr. Rónay Péter egykori egyetemi oktató.
Az alapvető probléma az, hogy az urbanizáció egyre nagyobb területet szakít ki a vadvilág életteréből, a vadállatok viszont nem minden esetben hagyják el megszokott otthonukat. Egyre több vadállat alkalmazkodik az ember közelségéhez, és megtanul a közelünkben élni. Ez a folyamat nem példa nélküli, hiszen az állatok háziasítása is hasonlóan zajlott, a mostani helyzet azonban merőben más, mint a történelem hajnalán.
A leggyakoribb városi vadak
A vaddisznó
Itthon a városokban a vaddisznókkal találkozhatunk a legtöbbször a nagyvadak közül. Budapesten és a vidéki városokban is évről évre feltűnnek, sőt egyre több az olyan állomány, amely már szinte nem is hagyja el a lakott területet. Mivel a vaddisznók elsősorban éjjel aktívak, szerencsére ritkán futunk össze velük, azonban még így is okozhat problémát a jelenlétük.
Kapcsolódó bejegyzések
Lehet, hogy te is vaddisznókat tartasz, csak nem tudsz róla!
A vegetációs időszaknak vége, a levelek lehullottak, az idei termések elérhetősége véges. A vad ettől függetlenül viszont enni szeretne.
Egy korábbi cikkünkben már volt szó arról, hogy a vaddisznókat főleg a megfelelő búvóhely és a vonzó táplálékforrás csalogatja be a lakott területekre. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. A vaddisznó számára remek táplálék a lehullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag, humuszos kerti talaj – a sok csiga, giliszta stb. miatt –, a kerti vetemény, a zöldség, a mezőgazdasági termény, a víz.
Kapcsolódó bejegyzések
A vaddisznók a kertek rémei
Ismerjük meg a vaddisznók viselkedését, és tudjuk meg, hogyan tarthatjuk őket távol a kertünktől!
A róka
Városias környezetben is egyre gyakrabban tűnnek fel a rókák. Tartanunk nem kell tőlük, mert nem agresszív állatok, és egyébként is kerülik az embereket. Legtöbbször azért térnek be a településekre, hogy táplálékot keressenek. Az elmúlt évtizedekben, sőt évszázadokban remekül alkalmazkodtak az emberi környezethez. Jelenlétük azért probléma, mert veszélyt jelentenek a kisebb testű háziállatokra.
A rókák fő zsákmányállatai a rágcsálók, melyek ritkítása a városokban akár még előnyös is lehetne, azonban sokszor inkább azért jelennek meg, mert könnyű élelemforrás számukra a nem megfelelően tárolt hulladék. Emellett a háziállatainknak kitett élelem is vonzza őket.
Kapcsolódó bejegyzések
A ravasz, a torkos és a négy bandita: hívatlan ragadozók a városban és a kertben
Előfordul, hogy hívatlan vendégek jelennek meg a kertünkben: nyestek, menyétek, nyusztok, görények, menyétek és rókák. Sorravesszük, milyen módszerekkel védekezhetünk ellenük.
Elterjedt tévhit, hogy csak a veszett rókák merészkednek be a településekre. Az évtizedek óta szakszerűen folytatott veszettségmentesítésnek köszönhetően szinte esélytelen, hogy veszett rókával találkozzunk. Ha azonban ez mégis megtörténne, vagy csak felmerülne ennek a gyanúja, mindenképpen érdemes tájékozódnunk a teendőkről.
Kapcsolódó bejegyzések
Ne mérgezz, védekezz természetesen a patkányok ellen!
Van természetes megoldás a patkányok ellen. A Patkányvadász csapat vegyszer nélkül, kutyákkal és görényekkel pucolja ki a kártevőket.
A patkány és a nyest
Igen sokféle rágcsáló lakhat a szomszédságunkban, ezek egy része pedig már ősidők óta az ember közelségében él. A patkányok például sikeresen benépesítették az egész bolygót. Manapság a világ városainak jelentős részében több patkány él, mint ember. Mivel a különféle betegségek terjesztésében akaratlanul is igen hatékonyak, mindenhol próbálják irtani őket.
Kapcsolódó bejegyzések
Rágcsálók a ház körül – 1. rész
Magyarországon 25 rágcsálófaj él. Kezdjük az ismertetést azokkal, amelyek a ház körül is igen gyakori vendégek!
A nyest némileg más lapra tartozik, hiszen elsősorban a vadonban él. Élőhelyének szűkülésével azonban – a rókákhoz hasonlóan – egyre gyakrabban jelenik meg a városokban is. Szívesen költözik padlásokra, illetve jóval több bosszúságot okozva, a gépkocsik motorháztetője alá. Ott aztán elrághatja a vezetékeket, megrágcsálhatja az autógumit, és más károkat is okozhat. Nehéz védekezni ellene, mert territoriális állat. Nem könnyű elűzni arról a helyről, amelyet megszokott.
A denevér
A koronavírus kapcsán elég rossz hírük lett a denevéreknek, pedig ezek a kis testű emlősök önmagukban nem jelentenek veszélyt. Itthon egyre többfelé költöznek be városokba, a padlásokon, a panelházak réseiben, a szigetelések üregeiben is megtalálják a helyüket, miközben természetes élőhelyük folyamatosan szűkül.
Alapesetben az embert semmilyen módon nem bántják, sőt valójában hasznos állatok, hiszen nagyon hatékonyan ritkítják a például a szúnyogokat. Emellett már csak azért is érdemes velük barátságosnak lennünk, mert az összes hazai denevérfaj védett.
Szemben például a rókával, a denevérek akár a lakásunkba is betévedhetnek, de nem szabad megijednünk tőlük. Tárjuk ki az ablakot, húzzuk el függönyt, kapcsoljuk le a villanyt, majd csukjuk be a helyiség ajtaját! A denevér magától kimegy. Ha véletlenül mégsem repülne ki, akkor – a szakértő javaslata szerint – munkavédelmi kesztyűben érdemes megfognunk, mert haraphat.
Kapcsolódó bejegyzések
Újonnan felbukkanó kórokozók: a denevérek mint a koronavírus és az ebola „gazdái”
Az emberiség végre fellélegzett a koronavírusból, gondolhatnánk, ám a veszély nem múlt el. Az emberi terjeszkedés nyomán bármikor előfordulhat, hogy nagy pusztításra képes kórokozókkal kerülünk kapcsolatba. Ezen terjeszkedések egyik legkockázatosabb területe a legutóbbi időkig még háborítatlan erdők és barlangok világa, hiszen olyan gazdafajokat és mikrobákat rejtenek, amikre nem vagyunk felkészülve. Dr. Földvári Gáborral beszélgettünk az újonnan felbukkanó kórokozókról és hogy Magyarország mennyire veszélyeztetett általuk.
A barna medve
Bár a medvék itthon éppen csak elkezdtek újra feltűnni, a környező országokban néha komoly gondokat okoznak. Romániában szinte naponta látogatják meg a településeket, ahová – ahogyan a rókákat is – a könnyen hozzáférhető élelem vonzza őket. A rókával ellentétben azonban a medve valódi veszélyt jelenthet az ember számára.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit tegyünk, ha belebotlunk egy maciba?
Már a kérdés is megdöbbentőnek hathat Magyarországon, de jó ha tudatosítjuk: a medvék (újra) itt vannak! Így aztán nem árt felkészülni arra, hogy mi a teendő egy váratlan találkozáskor.
Egyik korábbi cikkünkben kifejtettük, hogy mi a teendő, ha medvével találkozunk, hiszen a túrázóknak jó, ha van valami fogalmuk a szükséges óvintézkedésekről. Egyelőre nem kell attól tartanunk, hogy a magyar településeken is nagyszámú mackó tűnik fel, azonban nem kizárható, hogy rövidesen arról számolunk be, hogy itthon is medvét láttak lakott területen.
Kell-e aggódnunk a megjelenő állatok miatt?
A kérdésnek több vetülete van. Ha onnan közelítünk, hogy a hazánk városaiban feltűnő vadak túlnyomó része nem jelenthet veszélyt testi épségünkre, a válasz egyértelműen az, hogy nem kell aggódnunk. A vadállatok jelenléte azonban több szempontból problémás lehet: anyagi károkat is okozhatnak, és meg is rémíthetik az embereket.
Ha találkozunk velük, semmiképp se próbáljuk megsimogatni őket! Ha kárt okoznának nekünk, kérjük szakember segítségét! Fontos gondoskodnunk háziállataink biztonságáról is. Négylábú barátainkat, a kutyákat és a macskákat rendszeresen oltassuk be veszettség ellen, ha pedig haszonállataink vannak, gondosodjunk arról, hogy ne kerülhessenek kapcsolatba a vadakkal!
Kapcsolódó bejegyzések
A medvéktől jobban félünk, hiába öl százezerszer több embert az életmódunk csak Európában
Felkapjuk-e úgy a fejünket a szennyezett levegőről szóló hírre, mint egy medvetámadáséra? És hogy reagálunk, ha végzetes közúti balesetről hallunk? Valahol érthető, hogy nem ugyanúgy, azonban érdemes közelebbről megvizsgálni, mi tizedeli valójában az embereket.
Mi a teendő veszettség gyanúja esetén?
Ha olyan rókát vagy egyéb vadállatot lát, amely hagyja magát néhány lépésnyire megközelíteni, vagy támadó magatartást mutat; esetleg róka vagy más vadállat tetemét találja meg, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a NÉBIH zöldszámát, a +36 80 263 244 telefonszámot! – írja a NÉBIH.
A városokba merészkedő állatok nem az ellenségeink
A vadállatok, főleg a fent említettek jellemzően őshonos fajok hazánkban. Azt, hogy bemerészkednek a városokba, egyfelől annak köszönhetjük, hogy természetes élőhelyeiket megbolygattuk és lecsökkentettük. Másfelől ezek az állatok kiváló alkalmazkodóképességüknek köszönhetően képesek voltak megszokni az épített környezetet és az emberi szomszédságot.
Mivel a vadállatok az esetek túlnyomó többségében nem jelentenek ránk veszélyt, nem szabad ellenségként kezelnünk őket. Ezzel együtt fontos, hogy ne teremtsünk lehetőséget arra, hogy a szomszédságunkba költözzenek. Ezt elsősorban úgy érhetjük el, ha nem hagyunk parlagon nagyobb területeket a városokban, és odafigyelünk arra, hogy ne férjenek hozzá a háztartási hulladékhoz.
