Világszerte szaporodnak a szivacsvárosok, illetve az ezek elvén megvalósított más megoldások. Hogy mit jelent a szivacsváros, és miért lenne fontos, hogy elterjedjen, arról Szőllősi Gáborral, a technológia meghonosításán dolgozó Gardenfutura ügyvezetőjével beszélgettünk.
Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 20:00-tól a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést az alábbi lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston és a többi gyűjtőoldalon!
A klímaváltozás hatásai már most érezhetők, és évről évre egyre szélsőségesebb kihívásokat tartogatnak, többek közt a települések számára. Mivel az emberiség több mint fele városokban él, ezeket a problémákat nem söpörhetjük a szőnyeg alá.
A problémák gyökere, természetesen a klímaváltozáson túl, az, hogy a városaink és lakóik szinte teljesen elszakadtak a természettől. Az utolsó négyzetcentiméterig leburkolt, betonozott területek, illetve a csatornahálózat nem képesek kezelni az egyre gyakrabban özönvízszerűen érkező csapadékot, ennek pedig villámárvizek és súlyos károk a következményei.
Jóval tovább élhetnének a városi fák
A városi növényzet létfontosságú a városlakók számára, hiszen csökkenti azokat az ártalmakat, melyek életmódunkból fakadóan körbevesznek. A fák lombja nemcsak a port szűri ki a levegőből, de hűti környezetét, tompítja a rezgéseket és a zajszennyezést is. Ahogy azonban vendégünk elmondja, van egy nagy probléma a városi fákkal: míg az egyes fajok a természetben akár 100, 150 vagy 200 évig is élhetnének, a városban gyakran csak alig néhány évtizedet bírnak ki. Ennek oka a talajukban keresendő.
A kevés szabad talajfelület problémáját tetézi, hogy a föld a városokban jellemzően összetömörödött. Így képtelen beszívni a csapadékot, a fák pedig nem jutnak elegendő vízhez, illetve a gyökereik számára fontos oxigénhez sem. Erre a problémára kínál választ az egyik szivacsváros-megoldás, amely nevét az őt elsőként alkalmazó városról kapta. Ez a Stockholm Faültetési Rendszer.
A szivacs beszívja a vizet
Persze a szivacsváros többről szól, mint egészséges városi fákról. Vendégünk mesél többek között az esőkertekről és a zöldtetőkről is. Ezek mind olyan eljárások, melyek segítenek a lehulló csapadék elnyelésében, a víz lassításában és tárolásában. Ahogy Szőllősi Gábor elmondja, a világ élvonalában járó szivacsvárosban, Stockholmban a lehulló csapadék nagy része helyben marad, az elvezetéséhez nincs szükség a csatornahálózat-költségek bővítésére, cserében a növényzetet még a legszárazabb időszakokban sem kell locsolni.
A megfelelően kialakított szerkezetű talaj a csapadék nagyját elnyeli. Az egyébként igen költséges csatornahálózat egyre kevésbé tudja kezelni az elmúlt évek felhőszakadásait. A szivacsváros-megoldások nyomán viszont nem kell villámárvizektől tartani. A megfelelően kialakított kertek magukba szívják a víz nagyját, a maradékkal pedig már képes megbirkózni a csatornahálózat is.
Kapcsolódó bejegyzések
Klímaváltozás, villámárvizek és hazánk kitettsége
Megsemmisítő árvíz söpört végig Németországon. Vajon mi váltotta ki, és Magyarországon mekkora esélye van hasonló árvizek kialakulásának?
A több növény egyébként más hasznokkal is jár. A biodiverz kiskertek a városokból már-már kiszoruló és egyre veszélyeztetettebb rovarok számára is élőhelyet biztosítanak. Nem utolsósorban pedig a természetből kiszakadt városi ember számára is feltöltődést biztosít a növények közelsége, látványa.
Podcastunkban ezeken túl szó esik például az Miyawaki-erdőkről, és arról, hogy merre találunk szivacsvárosokat a világban. Megtudjuk, hogy otthon a kiskertben vagy az udvaron milyen szivacsváros-megoldásokat alkalmazhatunk. És természetesen arra is kitérünk, hogy lebetonozott, kész infrastruktúrával rendelkező városainkba hogyan integrálható – mindenféle probléma nélkül – az eljárás.
