A XI. kerületben, a forgalmas Andor utca mellett, a különleges, Miyawaki módszerrel több mint 240 apró csemetét ültetnek a Főkert munkatársai a szennyezett talajba.
Kapcsolódó bejegyzések
Városi fák a frontvonalban
A városi fáknak igen nehéz dolguk van, de van néhány fajta, amely a kihívásokkal teli környezetben is megél. A FŐKERT munkatársa mesélt a fák helyzetéről.
De mit is takar pontosan ez a Miyawaki faültetés?
Ez egy olyan erdőtelepítési forma, amely a facsemeték természetes versengésén alapszik. A tavaly elhunyt, kiváló japán növényökológus, Miyawaki Akira fejlesztette ki ezt a módszert. Hazájában már több mint 1300 ilyen erdőt hozott létre. Kis erdőfoltról beszélünk, amelynek fajösszetétele megegyezik az adott területen őshonosan megtalálható hazai erdők fajösszetételével. A telepítés különlegessége az, hogy az erdészeti facsemetéket igen sűrűn ültetik egymás mellé, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint egy magában álló díszfa esetén.
forrás: Főkert/Facebook
Ez már a második ilyen minierdő
Először 2021-ben a Tabánban hoztak létre, elsőre szedett-vedett faiskolának tűnő Miyawaki erdőt. És a jó tapasztalatok miatt most a XI. kerületi, forgalmas Andor utca mellett, a fokozottan szennyezett talajban végezték így a fásítást. A Főkert szakemberei három foltban, 240 facsemetét ültettek el.
A telepítés sikerességének kulcsa az alapos, összehangolt előkészítés. A tervezés során a talajt a szakemberek megvizsgálták és kiszámították a szükséges komposzt és talajjavítók mennyiségét. Ezután egy méter mélységig fellazították a talajt. A kiásott föld helyére komposzt és a meglévő fellazított talaj keverékét töltötték vissza, ami így felkészülten várta a facsemetéket.
Japán név, de magyar fajok!
A 240 kiültetett facsemete őshonos fajokból lett összeválogatva. Legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható. Az állományalkotó fafajokon kívül kiegészítő cserjék is kerültek a minierdőbe, főként bibircses kecskerágó és közönséges fagyal, ezzel is növelve a fajgazdagságot és biodiverzitást.
Még a mulcstechnikát is segítségül vették, mivel a minierdők körbe lettek kerítve és a szabad talajfelszínre széna került – ez késlelteti a gyomok kikelését és megvédi a facsemetéket a rongálástól. Mire a széna lebomlik, a növények annyira megerősödnek, hogy a gyomosodás minimális lesz és könnyen kordában tartható. A tervek szerint a második évben már teljesen önfenntartóvá válnak a Miyawaki minierdők, és az Andor utca környéke is üdébb, zöldebb lesz. Ez azért is fontos, mert a szokványos fásításban 8-10 éves csemetéket használnak, és bizonyos esetekben további 5 évig utógondozást is kapnak. A tervek szerint a Miyawaki módszerben erre nincs szükség.
Ezeket, és a régi fákat is nyomon követhetjük a Budapest Fatár applikáción, mely böngészőből is elérhető.
forrás/fotók: Főkert
