Egy újabb „minierdő” született Budapesten
Egy újabb „minierdő” született Budapesten

A Boráros térnél ültetett erdőcske már a harmadik ilyen növénytársulás a fővárosban. Az elsőt a Tabánban ültették, majd nem is olyan rég a 11. kerületben, a forgalmas Andor utca mellé is telepítettek egyet, de vidéken is van rá példa.

A Miyawaki ültetés egy olyan erdőtelepítési forma, amely a facsemeték természetes versengésén alapszik. A tavaly elhunyt, kiváló japán növényökológus, Miyawaki Akira fejlesztette ki ezt a módszert. Kis erdőfoltról beszélünk, amelynek fajösszetétele megegyezik az adott területen őshonosan megtalálható hazai erdők fajösszetételével. A telepítés különlegessége az, hogy az erdészeti facsemetéket igen sűrűn ültetik egymás mellé, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint egy magában álló díszfa esetén.

miyawaki erdő
Villamosok és autók mellett fognak növekedni a csemeték.

A 205 őshonos és ellenálló fa- és cserjefajt számláló Miyawaki-erdő a Boráros téri villamosmegálló melletti használaton kívüli zöldterületen született meg. Az erdő megvalósításának szervezését, majd három éven át tartó gondozását a legtöbb hazai Miyawaki-erdő létrejötténél szakértelmével bábáskodó 10 millió Fa Alapítvány végzi. Azt követően ezt a munkát a Főkert veszi át, de az ültetésben a Zwack Unicum és a 9. kerületi önkormányzat is részt vett.

Szalmamulcsot kaptak a fiatal csemeték, mely védi őket a kiszáradástól.

A munkálatok talajcserével kezdődtek április elején, hogy a biológiailag sokszínű növények egy méter mély komposztos termőföldbe kerülhessenek, mely remek táptalajt nyújt a számukra. A különleges erdőben egy négyzetméterre három fa és egy cserje jut, ami egy sűrű, valóban erdőszerű társulást eredményez. Az építésben résztvevő szakemberek különös figyelmet fordítottak arra, hogy hazánkban őshonos, a városi körülményeknek is ellenálló fajokat ültessenek a minierdőbe, többek között virágos kőrist, gyertyánt, mezei juhart, vadkörtét és vadalmát. Az ültetés után a talajt szalmával fedték le, ami tartja a nedvességet, ugyanakkor biztosítja a szellőzést és megelőzi a gyomosodást. A kezdetben 40-120 centiméteres csemeték és suhángok gyorsan nőnek, így rövid idő leforgása alatt kialakul az a biológiailag sokszínű, önálló ökoszisztéma, ami amellett, hogy több állat- és növényfaj otthona lehet, zöldebbé és kellemesebbé teszi a Boráros teret.

Fotók: acg.hu

search icon