Appokkal a fővárosi fák nyomában

A tavaszi virulás időszakában érdemes még több hangsúlyt fektetni településünk fáira és zöld környezetére. Elő a telefonunkkal, irány a parkokba! A BP Fatár app segítségével feltérképezhetjük Budapest fáit, a Faérték nevű alkalmazással pedig kiszámolhatjuk, mennyi az értéke és az ökológiai szolgáltatása a házunk előtt magasodó platánnak.

Lássuk, mennyire zöld a Főváros!

Nem volt mindig ekkora hangsúly a városi fásításon, sőt ellenkezőleg. A 18. században, az első nagyobb pesti építkezések idején módszeresen irtották a fákat. A korabeli építészek között az a szemlélet uralkodott, hogy a fa falusi képződmény, nem való városba. Szerencsére ez a felfogás nem tartott sokáig, és a 19. századtól Budapesten is fatelepítés folyt.

Mi is cikkeztünk a HUGSI Városi Zöldterületi Indexéről, amely műholdas felvételek segítségével és mesterséges intelligenciával elemezi 155 város zöldterületi arányait. Az elemzésből kiderül, hogy Budapest a 86. helyen áll, növényzetének az állapota viszonylag jónak mondható, de eloszlása aránytalan.

Nem lehet ilyen egyszerűen megállapítani, mekkora zöldterület jut egy főre. Egy régebbi tanulmányból – melynek adataival a mai napig számolnak – az derül ki, hogy a fővárosban elméletileg 180,95 km² a zöldterület nagysága. Ebbe minden erdő, közpark, fasor, köz- és magánterületi ingatlan zöldfelülete beletartozik. Ezek szerint kb. 10 évvel ezelőtt egy főre 100,5 m² zöldfelület jutott. Azonban ez távol áll az igazságtól, hiszen ha ezt a teoretikus zöldfelületi arányt leszűkítjük a közparkok, az erdők, a parkerdők területére, akkor a kutatás szerint 40 m²/fő értéket kapunk. Míg ha kizárólag a közparkokkal, a közkertekkel, a lakótelepi zöldfelületekkel kalkulálunk, az érték alig több mint 6,2 m²/fő.

Egységesen vezetett európai statisztikák nem léteznek, mert az egyes városok eltérő módszerekkel mérnek, így az adatok hiányosak. De a 2011-es statisztikából kiolvasható, hogy az erdők nélküli zöldfelületek aránya például Párizsban 5,8 m²/fő, Bécsben 9,3 m²/fő, Pozsonyban pedig 10,72 m²/fő.

Appal a fák nyomában

Vértesy Máté, a FŐKERT Faállományi Főosztályának vezető-helyettese elmondta, hogy munkájuknak igen fontos része a fakataszteri rendszer. Ez egy precíz nyilvántartás, amelyben minden egyes fának külön kataszteri száma van, fel vannak tüntetve az adott egyed fizikai paraméterei, összegezve vannak környezeti jellemzői. Ez alapján a FŐKERT pontosan tudja, hol vannak üres helyek, és mely fák betegek, korhadtak.

Bécsnek és Melbourne-nek már évek óta van mindenki számára könnyen hozzáférhető fakataszteri adatbázisa. A FŐKERT adatai egy könnyen hozzáférhető, a Google Maps-hez hasonló, felhasználóbarát applikációba kerültek, amely a BP Fatár nevet kapta, és webes felületen is elérhető.

Az alkalmazásban 4,5 millió m² zöldterület 47 ezer fája és 85 ezer további objektuma érhető el, beleértve a virágágyásokat és a padokat. Tudni kell azonban, hogy ez koránt sem ad teljes képet, ugyanis megközelítőleg 1.000.000 fa található Budapesten. Ennek csak egy részét gondozza a FŐKERT, a többi önkormányzati kézben van. Természetesen a végső cél az, hogy minden fa megtalálható legyen az appban, melyben jelen pillanatban a FŐKERT fenntartásában lévő kiemelt parkokat és fasorokat láthatjuk.

Az applikáció könnyen kezelhető. Az tetszik benne a legjobban, hogy – ahhoz hasonlóan, ahogyan a Google térképein ledobhatjuk a kis bábut – itt is rákattinthatunk minden egyes fára, hogy képet és adatokat kapjunk róla. Új dinamikát adhat a sétáinknak, ha az alkalmazás segítségével felkutatjuk a közelünkben lévő fákat. A nevezetes fákról nemcsak képet, hanem bővebb leírást is találunk. Nyáron remek hétköznap délutáni program lehet sétálva felkeresni Budapest legidősebb fáját, a II. kerületi hársfát. Amíg odaérünk, az app segítségével tájékozódhatunk a történetéről. De a belvárosban is láthatunk famatuzsálemet, hiszen Budapest legöregebb városi fája – az első pesti fasor utolsó képviselője – a Gresham-palota előtt található. (A Fatár apró hiányossága, hogy az adatok között a fák átlagos életkora nincs feltüntetve, de ezt el kell fogadnunk, hiszen a fák kivágása nélkül a korukat igen nehéz pontosan megállapítani.)

Az alkalmazás lényeges funkciója még a hibabejelentés, amivel a FŐKERT munkáját segítjük. Ha problémát észlelünk, legyen ez akár rongálás vagy bármi más, ezt a BP Fatár applikációval jelezhetjük a fenntartó számára, a szóban forgó növény vagy objektum adatlapjára lépve, az ott található hibabejelentés gombra koppintva.

Számold ki egy fa értékét!

Egy fa értékére többféleképpen lehet tekinteni, sokáig csak a tűzifa árcéduláját biggyesztettek rá. Elsőként az USA-ban dolgoztak ki olyan módszert a múlt század közepén, melynél figyelembe vették a környezeti hasznokat is. A faértékszámítás magyar úttörőjének Radó Dezső számít, aki 1988-ban kidolgozott egy módszert, amely figyelembe vette a lombterület méretét, elhelyezkedését, életkorát és egészségi állapotát. Ezt a módszert fejlesztette tovább a Magyar Faápolók Egyesülete (MFE). A FŐKERT szintén így adja meg a növények értékét, ami jogi kérdésekben rendkívül fontos. Az MFE faérték-számítási módszere azon alapszik, hogy egy adott fát hány darab faiskolai csemetével lehetséges pótolni.

A módszer az alábbi szempontok alapján határozza meg a fa értékeit:

A faértékszámítás képlete: Faérték = A×B×C×D×E×M, ahol „A” a faiskolai alapár, „B” egy korszorzó, „C” a fa településen belüli elhelyezkedésének az értéke, „D” a koronaállapot szorzója, „E” az általános egészségügyi állapot szorzója, végül „M” a dendrológiai érték. (A dendrológia a növényrendszertannak a fás növényekkel foglalkozó ágát jelenti.)

A Magyar Faápolók Egyesülete a számításhoz kifejlesztette a Faérték alkalmazást, amellyel pár adat beírásával meg is kapjuk az adott növény értékét. Az applikáció nagy előnye, hogy az értéken túl a kiválasztott fánk ökológiai szolgáltatásait is megkapjuk. Láthatjuk, hogy a fa mennyi szén-dioxidot és port kötött meg, valamint azt, hogy mennyi oxigént termel, és mennyi vizet párologtatott.

Sajnos az app csak androidos telefonon érhető el. Bár keresgélés után webes felületen is megtaláltam, de az közel sem mutat annyi információt, és séta közben nehézkes lenne a használata.

Annak ellenére, hogy mindkét alkalmazáson lehet még javítani, nagyon ötletesek és hasznosak. Ez éppen elég lehet ahhoz, hogy nagyobb kedvvel menjünk el sétálni, a fák keresgélése a gyerekekkel is remek közös program lehet.