Rengeteget hallani az élelmiszerekben található különböző vegyszerek egészségkárosító hatásairól. Ez az oka annak, hogy megjelent az a vásárlói igény, hogy az élelmiszerek lehetőleg biológiai gazdálkodásokból kerüljenek a boltok polcaira. Az alábbiakban tisztázzuk a „bio” fogalmát, illetve rávilágítunk arra, hogy mi az, amiben valóban jobb a biozöldség és gyümölcs.

Mitől lesz valami organikus vagy bio?

Az „organikus” kifejezéssel gyakrabban találkozhatunk az Egyesült Államokban, a „bio” jelzőt pedig főként Európában használják. A biogazdálkodás hivatalos neve „ellenőrzött ökológiai gazdálkodás”, továbbá használatosak az „ökológiai gazdálkodás” és az „organikus gazdálkodás” kifejezések is. Az angolban leginkább az „organic farming”, a németben pedig az „ökologischer Landbau” elnevezés terjedt el.

Kapcsolódó bejegyzések

Az ökológiai gazdálkodás világszerte egyre nagyobb teret hódít

Az Unióban és itthon is egyre fontosabb az ökológiai gazdálkodás és a bio termékek. Ezeknek bevizsgálása szigorú folyamat.

A „bio” címke jelentése országonként eltér

Az „organikus” címkével ellátott termékeknek különböző feltételeknek kell megfelelniük. Ezek az Egyesült Államokban a szintetikus permetezőszertől és a kőolaj alapú műtrágyáktól mentes termesztés, illetve a géntechnológiai módszerek teljes mértékű mellőzése. Az állattartás terén az organikus állateledelek használatát, a hormonok és az antibiotikumok mellőzését, illetve az állatok szabadon tartását jelenti.

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan az Európai Uniónak is van bioélelmiszerekre vonatkozó szabályzata az ehhez tartozó címkékkel. Az EU hivatalos meghatározása szerint a biotermelés fenntartható mezőgazdasági rendszert jelent, amely tiszteletben tartja a környezet és az állatok jólétét, és az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszára kiterjed. Ráadásul külön szabályok vonatkoznak az élesztőre, az akvakultúrára és a borra is. Egyedül a vadon élő állatok és a halászat nem tartozhat az ökológiai termeléshez.

Az biotermékeket előállító gazdálkodásokat Magyarországon az Európai Unió 2092/91 rendelete, illetve a magyar kormány 140/1999-es és az FVMKÖM 2/2000-es közös miniszteri rendelete szabályozza. A termékek előállítási folyamatait FVM-felügyelet mellett a Biokontroll Hungária Kht. vizsgálja. A termékeken – a „bio” minősítés mellett – azt is fel kell tüntetni, hogy az ellenőrzést melyik szervezet végezte. A biopiacon áruló termelőknek is rendelkezniük kell igazolással, és kérésünkre be kell tudniuk mutatni tanúsítványukat.

Amennyiben részletekbe menően szeretnéd tanulmányozni a biogazdálkodás feltételeit, a biokontroll.hu oldalon rengeteg hasznos információt találhatsz. A magyarországi ökológiai gazdálkodásban felhasználható egyszerű anyagok, valamint növényvédelmi célú készítmények és termésnövelő anyagok listája a NÉBIH oldalán megtalálható.

Semmi műtrágya és növényvédő szer

A biológiai gazdálkodás a természet tiszteletben tartásával kizárólag a talaj természetes termékenységét használja ki. Ez azt jelenti, hogy a termelők nem használnak növényvédő szereket, és a génmódosítást is mellőzik. A hangsúly a megelőzésen van. Fontos szerepet kap a vetésforgó, a rotáció, hogy egymás után ne kerüljenek egy adott területre olyan növények, amelyek ugyanazokat a kártevőket vonzzák. A talajt kizárólag természetes komposzttal és természetes trágyával lehet javítani. Köztudott, hogy ezzel szemben a hagyományos gazdálkodás során használnak műtrágyát, gyomirtót, gombaölő szereket és egyéb vegyszereket.

A valódi biotermékek nem tartalmaznak toxikus anyagokat. Természetes eredetű „permetszerek”, úgynevezett kontakt anyagok megengedettek, mert ezek nem szívódnak fel a növényben. Az így termesztett növények előállítási költsége természetesen magasabb a vegyszerekkel neveltekéhez képest, viszont általánosságban elmondható, hogy minőségük jobb. Ugyanakkor nem mindig érvényes, hogy a szintetikus anyagok károsabbak, mint a természetes alapú szerek, mert nem mindegy, hogy milyen mértékben szívja fel és tárolja őket a növény.

Egy 2012-es áttekintő tanulmány arra a legjelentősebb különbségre világított rá, hogy a bioélelmiszerek fogyasztása révén kevésbé juttatunk a szervezetünkbe antibiotikumra rezisztens baktériumokat és permetezőszer-maradványokat. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy milyen egyéb különbség van a hagyományos és a biológiai gazdaságokban előállított termékek között, az igaz, hogy a biotermés antioxidáns-tartalma magasabb, és kevesebb vegyi anyagot tartalmaz.

Talán meglepő, de a biogazdálkodás hozama nem marad el sokkal a hagyományos gazdálkodásban elért hozamtól: az utóbbinak 91–95%-a. Ráadásul a trágyázásra és a gyomirtásra fordított összeg töredéke a hagyományos gazdálkodás ilyen természetű kiadásának. A biogazdaságban árnövelő tényező azonban a munkaerő, mivel a vegyszerek használatát legtöbb esetben emberi munkával váltják ki, gyakran kézzel távolítják el a kártevőket.

Még van hova fejlődni

Európai Unióban 2012 és 2019 között 46%-kal nőtt a biogazdálkodás területe, azonban még így is csupán az összes mezőgazdasági terület 8,5%-kát tette ki; ez nagyjából 13,8 millió hektárt jelent.

Magyarország sajnos inkább még lefelé húzza az átlagot, hiszen nálunk 5,7%-ot ér csak el a biogazdálkodás aránya, bár azt fontos megjegyezni, hogy nálunk is folyamatosan növekszik az organikusan művelt terület, 2014 és 2019 között 125 ezerről 209 ezer hektárra. Közben az arány Szlovákiában (10,3%) és Szlovéniában (10,3%) a hazai duplája, Ausztriában ötszöröse (25,3%). A fogyasztók által a hazai boltokban megvásárolt biotermékek 80%-a importból származik.

Fotók: canva.com