Az idei nyár rekordhőmérsékletei arra ösztönözték a görög tudósokat, hogy megvitassák a hőhullámok megnevezésének és rangsorolásának szükségességét, amelyek korábban inkább láthatatlanságukról ismertek, mielőtt az elszabadult erdőtüzek egyre nyilvánvalóbbá tették volna az éghajlati válság valóságát.
A megelőző intézkedés lehetővé tenné a politikai döntéshozók és az érintett lakosság számára, hogy felkészültebbek legyenek a szakértők által „csendes gyilkosoknak” nevezett jelenségekre.
Görögországban június óta két szélsőséges hőséghullámot tapasztaltak, mindkettő szokatlanul hosszan tartó és intenzív volt, a második hullám pedig csaknem három hétig tartott. A múlt héten a hőmérséklet újabb emelkedése miatt Athén ismét áldozatul esett a városkörnyéki tüzeknek, és a fővárostól északnyugatra pusztító lángok törtek ki. Dr. Kostas Lagouvardos, az Athéni Nemzeti Obszervatórium kutatási igazgatója szerint a rendkívüli hőséget egyértelműen alábecsülték.
Ez a nagyon forró nyár egy pillanatképet adott nekünk a 20 vagy 30 év múlva várható éghajlatról, amikor valószínűleg nagyon hosszú, nagyon magas hőmérsékletű időszakok várhatók. Ez egy szélsőséges jelenség, de ez válhat a normává. Más kedvezőtlen időjárási eseményekkel ellentétben a szélsőséges hőséget nem lehet előre látni. Úgy gondoljuk, hogy az emberek felkészültebbek lesznek egy közelgő időjárási eseményre, ha annak neve is van. Jobban tudatában lesznek annak, hogy milyen lehetséges problémákat okozhat az életükben és az ingatlanjaikban… A hőhullámok sok halálesetet okoznak; nem csapnak zajt, és lehet, hogy nem láthatóak, de csendes gyilkosok.
mondta Dr. Kostas Lagouvardos
Négy évvel ezelőtt már a görög meteorológusok elkezdték elnevezni a téli viharokat és más kedvezőtlen időjárási jelenségeket, mivel világossá váltak az életeket és ingatlanokat fenyegető kihívások. Lagouvardos szerint ugyanakkor a hőhullámok besorolása bonyolultabb, mivel a kategorizáláshoz elkerülhetetlenül szükség van a hőmérséklet-eloszlás és a népsűrűség mérésére.
Általánosságban azonban a hőhullámok intenzitását és időtartamát könnyebb megjósolni, mint a viharokét. Ha a 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet több mint egy hétig tart, a görög tudósok úgy vélik, hogy meg kell nevezni őket – mondta. A görög történelemből és mitológiából származó, váltakozó férfi és női elnevezések sorozatát, amelyet a viharokra használtak, most a hőhullámokra is lehet alkalmazni.
Athén pedig a lehető legproaktívabban reagált az új kihívásokra, hiszen azon kevés városok közé tartozik világszerte – és az egyetlen európai metropolisz -, amelyik kinevezte a hőhullámok főfelügyelőjét. A posztot betöltő Eleni Myrivili, akadémikus és korábbi alpolgármester úgy véli, hogy a névadási kezdeményezés megváltoztathatja a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok kezelésének módját azáltal, hogy segítene az embereknek megérteni a fenyegető veszélyt, miközben lehetővé tenné a döntéshozók számára, hogy olyan politikát indítsanak el, amelyik jobban megvédik őket.
(Guardian)
(fotó: pexels – Mohammed Zarovski)