A Holnapután aktuális adásában egy korunkat jelentős mértékben meghatározó szenvedélybetegséggel, a munkafüggőséggel foglalkoztunk. Amikor ugyanis az internet és az ezáltali távmunka megannyi lehetőséget kínál a munkavégzésre, nem nehéz azon kapni magunkat, hogy időről időre egyre többet túlórázunk, sőt egyenesen addikció alakult ki bennünk a munkánkkal kapcsolatban. De mik ennek a furcsa betegségnek a sajátosságai, milyen típusú foglalkozások válthatják ki, mennyire lehet veszélyes a mentális, a lelki vagy akár a fizikai egészségünkre nézve, és meg lehet-e vele küzdeni úgy, hogy ne kelljen közben feladni a napi betevőt biztosító munkát? Ezekre a kérdésekre Kürti László okleveles pszichológus, narkológus és addiktológiai konzultáns válaszolt nekünk.
A munkánkat lehet szeretni, utálni vagy csak elviselni, az azonban vitathatatlan, hogy fontos és szerves része az életünknek, már csak azért is, mert a munkavégzés révén teremtjük elő azt a pénzt, amelyből aztán a megélhetésünket, tehát az étkezésünket, a lakhatásunkat, a ruházkodásunkat, a hobbinkat vagy éppen a gyermekeink szükségleteit fedezni tudjuk. A munkánk lehet a hivatásunk, az örömforrásunk, a társadalom hasznos tagjának érezhetjük magunkat általa, ám sajnos megjelenhet az életünkben egyfajta „drogként”, azaz függőséget okozó tevékenységként is. A Holnapután legújabb adásában mindenekelőtt tehát azt tettük tisztába Kürti László pszichológus segítségével, hogy mi a különbség a szerfüggőség és a viselkedéses addikciók között.
Miután kiderült, hogy a kiváltott hatást tekintve túlságosan nagy differenciáról nem beszélhetünk, Kürti László felhívta a figyelmünket arra, hogy a munkafüggőség bizonyos szempontból veszélyesebb lehet, mint az egyes kémiai szerekhez fűződő függőségek, hiszen nehezebb a tüneteket észrevenni egy másik emberen. Sokszor már csak akkor derül ki, hogy egy szerettünknél nagy a baj, amikor a viselkedéses addikciónak valamilyen súlyos következményével kell szembenéznie.
Ezt követően rátértünk arra, hogy mi választja el egymástól az elhivatottság miatti túlórázást és a munkafüggőség okozta túlzásba vitt teljesítményt. Arról is beszéltünk, hogy számít-e az ilyen típusú szenvedélybetegség kialakulásában az, hogy milyen munkát végzünk. Kürti László beavatott minket abba is, hogy milyen okok húzódhatnak az egyes addikciók megjelenése mögött, és kiderült, hogy bár az emberiség egyre nagyobb rétege kezd valamilyen szinten érintetté válni a munkafüggőségben, az ilyen indíttatású túlzott munkavégzés az elért eredmények szempontjából egyáltalán nem nevezhető hatékonyabbnak.
Foglalkoztunk még a munkafüggőség miatt kialakuló keresztfüggőségekkel, majd kitekintettünk az egészségügyi veszélyekre mind a mentális, mind a lelki, mind a fizikai épségünk vonatkozásában. Beszéltünk a munkafüggőséget erősítő társadalmi és anyagi nyomásról, végül pedig – a műsor utolsó negyedében – a kiútról, azaz a megküzdési stratégiákról ejtettünk szót, és megvizsgáltuk, hogy miként lehet megszabadulni ettől a betegségtől úgy, hogy közben az életben maradásunk biztosítékát jelentő munkát ne kelljen teljes mértékben száműznünk a mindennapjainkból.
Aki kíváncsi a részletekre, hallgassa vissza az adást a fenti linken, aki pedig úgy érzi, ő is érintett lehet a témában, ne féljen segítséget kérni! Akár műsorunk vendégét, Kürti László pszichológust is fel lehet keresni. Hozzá ITT találunk elérhetőségeket.
Kiemelt kép: Canva