Eddigi tapasztalataink alapján ugyanis egészen minimális az esélye, hogy a világvége-jövendölések beteljesüljenek. A Múlt-kor történelmi portál cikke szerint egyes számítások alapján már 230 apokalipszist kellett volna túlélnie az emberiségnek, ezek közül azonban egy sem következett be.
A műfajról azért érdemes tudni, hogy nem az internet kattintásvadász címeivel vette kezdetét. Már az ókorban is több lehetséges apokalipszist jegyeztek fel, például azt az esetet, amikor a római lakosok a város alapítása idejéből származó legenda alapján Kr. e. 634-re várták az Örök Város pusztulását.
Kapcsolódó bejegyzések
Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem – Könyvajánló
Marcus Rosenlund Az időjárás és a történelem című könyvében végigkíséri, hogyan befolyásolta az időjárás a történelmünket.
Később a keresztény valláshoz is számos világvége-várás kapcsolódott, melyek közül az egyik legjelentősebb az első millenniumhoz fűződött. A korabeli emberek biztosra vették, hogy véget fog érni a világ, melyet több teológus mellett a mi a Szent Istvánunknak koronát küldő II. Szilveszter pápa is megjósolt.
Voltak persze olyan események, amikor tényleg volt alapja a félelemnek. A nagy pestisjárvány például Európa lakosságának 40%-át kiirtotta néhány éven belül, így talán tényleg joggal hitték, hogy ez már a világvége nyitánya.
Az apokalipszis-biznisz aztán mind nagyobb lendületet vett, ahogy az időben közelítünk napjainkho. Vallási szekták, meteorológusok és csillagászok látták a jeleket, és várták a pusztulást, közben pedig ezreket és milliókat taszítottak félelembe és pánikba. Az egyik legjelentősebb, a közelmúltbeli világvége-esemény a második millennium, az ezredforduló volt, melyet a maja naptárban állítólag megénekelt, 2012 decemberében bekövetkező apokalipszis követett.
Az egyik legutóbbi, 1847-ben megjövendölt világvége 2016-ban hozta volna a végső romlást az emberiségre, amikor a biológiai fegyverek által terjesztett betegségek lettek volna a felelősek fajunk pusztulásáért.
Talán ebből a rövid ízelítőből is kitűnik, hogy bár a világvégét viszonylag gyakran vetik, aratni még nem sikerült. Mindez pedig egy nagyon fontos tanulságot is hordoz a jövőnkre nézve: fajunk, civilizációnk sőt a többi faj sorsáért mi vagyunk a felelősek, a jövőn pedig nekünk áll hatalmunkban változtatni.
Nem teljesen kizárható persze, hogy egy szupervulkán vagy egy eltévedt üstökös egyszer leradíroz mindent a Földről, de ezeknek viszonylag kevés az esélye. Ennél jóval valószínűbb, hogy az emberi tevékenység nyomán indulnak majd nehezen visszafordítható folyamatok, ahogy ezt máris látjuk a klímaváltozás vagy épp a tömeges kihalások esetében. A jövőt tekintve tehát ne jóslatoknak higgyünk, hanem tegyünk azért, hogy a pusztulást elkerülhessük!