Megszokott világunkat fenekestül felforgatta a Covid-19 névre keresztelt koronavírus, az elmúlt közel másfél év pusztításából pedig még csak most kezdünk kievickélni. Számos szakértő és véleményformáló szerint még közel sem értünk a folyamat végére, a vírus legyőzése hosszú időt vesz még igénybe. Hatásai évekig velünk maradhatnak, akár a gazdaság visszaesésére, akár az emberek fizikai és mentális egészségében okozott károkra, akár a vírusban elveszített hozzátartozóink, barátaink hiányára gondolunk.
Az új típusú koronavírus valami olyat hozott az emberiség kollektív életébe, amivel a modern korban még nem találkoztunk. Ebben a cikkben azt próbálom körüljárni, hogy melyek azok a körülmények, amelyek miatt a koronavírus megjelenhetett, illetve amelyek miatt megnőtt az esélye annak, hogy a jövőben további vírusokkal és azokból kialakuló pandémiás helyzetekkel kell szembenéznünk.
Honnan jönnek a vírusok?
Ahogy ezt Jakab Ferenc virológus elmondta egy interneten közzétett előadásában, az elmúlt évtizedekben nagyon megnőtt az embereket fertőző vírusok száma, elég csak az szezonálisan visszatérő influenzajárványokra gondolnunk. Ezek egy részével megtanultunk együtt élni, másokat pedig próbálunk minden erővel visszaszorítani.
A legveszélyesebb vírusokat az ember az állatoktól kapja
A Covid-19 2019 végi kirobbanása után ismerkedett meg a világ a zoonózis fogalmával, amit már több évtizede kutat a tudomány. Zoonózisnak azokat a betegségeket nevezzük, melyek természetes úton terjednek át gerinces állatokról az emberre. A vírusok állatokról emberre való átkerülése több módon is lehetséges, és ahogy majd látni fogjuk, ezek legtöbbször szoros összefüggésbe hozhatók az ember környezetkárosító tevékenységével. Az alábbi helyzeteken kívül mások is léteznek, de talán ezek a leggyakoribbak
Háziállatok közvetítésével
A vadállatokról könnyedén kerülhetnek át vírusok a háziállatokra, főleg ha közeli fajokról van szó. Nem is kell messze menni példáért, hiszen Magyarországon éppen mostanában készülnek megtizedelni az afrikai sertéspestist hordozó vaddisznóállományt. Ezzel próbálják elejét venni a fertőzés további terjedésének, amely potenciális veszélyt jelent a házisertésállományra nézve, így pedig közvetve akár az emberre is. Ezzel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy a vírus egyelőre semmiféle veszélyt nem jelent az emberre nézve.
Kapcsolódó bejegyzések
Olyan ritka lesz a vaddisznó mint a fehér holló
Csütörtökön tette közzé a világszerte hatalmas károkat okozó afrikai sertéspestis (ASP) hazai kezelésére vonatkozó tervét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Ennél talán még szemléletesebb példa a dániai nyércek esete. A szőrméje miatt tartott állatokat az ember fertőzte meg a Covid-19-cel, majd a vírusnak az állatokban mutálódott variánsa került vissza az emberre. Jakab ezzel kapcsolatban egyébként azt mondta, hogy addig nincs komoly baj, amíg a vírus csak állatról terjed emberre, a gond akkor kezdődik, amikor egy vírus képessé válik emberről emberre terjedni.
Fertőzött állatok elfogyasztásával
A világ jelentős részén komoly hagyománya van az úgynevezett bozóthús fogyasztásának, míg másutt az éhínség viszi rá az embereket a vadállatok elfogyasztására. Ezt nem szabad összekeverni a nyugati értelemben vett vadászattal, hiszen a bozóthús fogyasztásakor a vadászok legtöbbször az alapvető higiéniai előírásokat sem tartják be, gyakran pedig elhullott állatokat visznek haza vagy a piacra.
A legismertebb zoonotikus vírusok egy része épp ezen a módon talált utat az emberhez. Ide sorolható például a HIV (humán immundeficiencia-vírus), amelyet először Afrika középső részén a majmoktól kaptak el az emberek, feltehetőleg még a 20. század első felében. A fertőzés eredetileg egy közönséges – csimpánzok között terjedő – vírus volt, amely a vadon élő majmokra vadászó, majd őket elfogyasztó emberekre került át. Később mutációval kialakult egy olyan variánsa, amely alkalmazkodott az emberi szervezethez, HIV-fertőzést okozva.
Hasonló vírus az ebola is, amely rendkívül virulens, és szintén Afrikában ütötte fel a fejét az 1970-es években. Szerencsére eddig nem tudott belőle pandémia kialakulni, de megjelenése óta időről-időre újra felbukkan, a legjelentősebb járvány a 2010-es években zajlott, amikor Nyugat-Afrikában több mint 10 ezer ember lett a vírus áldozata.
Bár még mindig nem tisztázódott teljesen, de a legtöbb feltételezés szerint a Covid-19 is ilyen módon terjedhetett át az emberre, hiszen a wuhani piacon árusított denevér is bozóthúsnak számított.
Közvetítők útján
A közvetítők útján terjesztett vírusok közt vannak nagyon veszélyesek, azonban legtöbbjük szerencsére nem képes emberről emberre terjedni, kizárólag a közvetítő szervezet képes fertőzni velük.
A közvetítők legismertebb képviselői a kullancsok és a szúnyogok. Általuk terjesztett vírus például a néhány éve Dél-Amerikában pusztító zika-vírus vagy a trópusi térségekben szinte mindenütt előforduló malária. Az ilyen típusú fertőzések száma rohamosan emelkedik, mivel a közvetítők elterjedési területe növekszik, ugyanakkor ragadozóik száma csökken.
Magyarországon említésre méltó az elmúlt években egyre több megbetegedést okozó, szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz vagy a már régóta velünk lévő, kullancsok által terjesztett kullancsencephalitis vírus, amely agyvelő- és agyhártyagyulladást okoz.
Minek köszönhető a vírusok előretörése?
A kérdés igen sokrétű. Az magabiztosan kijelenthető, hogy a legfőbb felelősök mi, emberek vagyunk. Általánosságban elmondható, hogy az említett vagy hozzájuk hasonló vírusok mindig is léteztek, és fertőzték az embereket.
Nagyon fontos tényező azonban, hogy korábban jóval kisebb volt a vadállatok és az emberek közötti interakciók száma, egyszerűen azért, mert jóval érintetlenebb volt a vadon, és sokkal kevesebben voltunk mi is. Amikor mégis átjutottak a vírusok az emberre, a kis népsűrűség és a nagy távolságok miatt a fertőzések lokálisak maradtak, az egész világra kiterjedő pandémiának nem volt esélye.
A modern idők előtti legnagyobb kiterjedésű, egyes becslések szerint akár 100 milliós halálozással járó fertőzések a középkori pestisjárványokhoz köthetők, ezek közül is leginkább az 1347 és 1352 közötti fekete halálhoz, azonban fontos megjegyezni, hogy a pestist nem vírus, hanem baktérium okozta.
A globalizálódott világ igazi paradicsom a vírusok számára
Ha egy vírus fertőzőképessége magas, akkor gyorsan képes átfertőzni a vele kapcsolatba kerülő populációt. Ez egészen addig, ameddig a leggyorsabb közlekedési mód a lovaglás vagy épp a hajózás volt, nem tette lehetővé, hogy az egész világra kiterjedő járványok alakuljanak ki, hiszen az inkubációs vagy lappangási idő szinte az összes fontosabb vírusnál összehasonlíthatatlanul rövidebb, mint amennyi időbe telik kezdetleges eszközökkel bejárni a Földet.
A helyzet a 20. század elejére változott meg gyökeresen, amikor az első világháború végén kirobbant az első igazi pandémia. A spanyolnátha nevű vírusnak tökéletes táptalajt nyújtott a felbolydult világ és a nagyfokú mobilitás, így valósággal letarolta a világot, egyes becslések szerint 100 millió halottat követelve.
Ma már szinte órákban mérhető a bolygó körbeutazásához szükséges idő. A globalizáció eltüntette a földrajzi távolságokat, a világ lakosságának jelentős része számára az országok vagy kontinensek közötti utazás a mindennapok részévé vált. A repülésnél jelentősebb szövetségese ezen a bolygón még nem volt a vírusoknak. A mostani pandémia kapcsán egyértelművé vált, hogy a 21. század elejére megszokottá váló utazási szokások közepette egy olyan virulens vírus, mint a Covid-19 nemigen tartható kordában.
Túlzsúfolt, lebetonozott világot hoztunk létre
Ma már közhely, de a feltett kérdés szempontjából fontos megállapítás, hogy az emberiség túlnépesedett. A világ számos országában találunk olyan sokmilliós nagyvárosokat, ahol az emberek elégtelen higiéniai körülmények között élnek összezsúfolva. Ez kiegészül azzal, hogy egyre több területet veszünk el a természettől, benyomulunk a vadonba. Az erdőket óriási területeken kiírtjuk, hogy mezőgazdasági tevékenységet folytassunk.
A még megmaradt állatoknak alig van hová visszavonulniuk, bemerészkednek a városokba. A megmaradt élőhelyeik nem nyújtanak nyugalmat és védelmet számukra, az ember folyamatosan háborgatja őket, rengeteg interakció alakul ki a vadon élő állatok és az emberek között. Ez kiváló terepet nyújt a zoonotikus fertőzések számára.
A klímaváltozássokat ront a kilátásainkon
Ahogy a mostani világjárványt szinte megjósoló Jordán Ferenc mondta nemrég egy podcastban, a természet egyik alapvető törvénye az, hogy ha egy faj populációja túlnő, akkor arra előbb vagy utóbb rátalál egy ragadozó vagy parazita, és megritkítja. Ez ránk, emberekre ugyanígy igaz. A különbség pusztán annyi, hogy technológiai fejlettségünk által – ahogyan ezt a Covid-19 elleni vakcinák gyors kidolgozása is mutatja – védettebbek vagyunk más fajokhoz képest. Ezzel együtt azonban sajnos azért is mindent megteszünk, hogy még inkább veszélybe sodorjuk magunkat.
A klímaváltozás következményei nem állnak meg az extrém időjárási események számának növekedésében vagy a felmelegedés fokozódásában. Manapság számos olyan betegség jelenik meg mérsékelt éghajlatú területeken, amelyek korábban csak melegebb környezetben léteztek. Mi is írtunk már olyan kullancsokról, amelyek trópusi eredetűek, ám néha már nálunk is megjelennek, sőt valószínűsíthetően rövidesen az áttelelésük is biztosítottá válik. Ugyanez a helyzet számos más olyan fajjal, amelyek a kórokozók terjesztésében kulcsszerepet játszanak.
Sajnos arra is számítani lehet, hogy a melegedő észak felől érkeznek veszedelmes fertőzések. Számos szakember szerint akár évmilliók óta rejtőző vírusok bukkanhatnak elő az örök fagy olvadó birodalmából. Talán ezeknek az egyik előfutára a hetekben nyilvánosságra került rejtélyes kanadai agykór, melyről egyelőre még nem tudják a kutatók sem, hogy mi okozhatja, vagy honnan származhat.
