Néhány kutató szerint át kellene írni a denevérek genomját, hogy ezzel megakadályozzák megfertőződésüket a koronavírussal, ennek nyomán pedig megakadályozzák a zoonózist, vagyis a fertőzések átterjedését az emberekre. Ehhez egy gene drive nevű génszerkesztési módszerrel próbálkoznának, mellyel már évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogokon és a Lyme-kórral fertőzött egereken.
Ahogy a Qubit írja, az elmúlt időszakban közegészségügyi szakértők, ökológusok és számos egyéb területen dolgozó kutatók hívták fel a figyelmet arra, rendkívül fontos lenne hosszú távú járványmegelőző intézkedésekbe fektetni. Ezek között megtalálhatók az olyan javaslatok, mint a szegénység csökkentése, az erdőirtások visszaszorítása vagy épp a vadállat-kereskedelem szabályozása.
Kapcsolódó bejegyzések
Magunknak köszönhetjük koronavírust?
Vajon milyen összefüggések lehetnek a vírusok előretörése és az emberi tevékenységből fakadó környezetromlás között? A koronavírust magunknak köszönhetjük?
A hagyományos megoldásoktól némileg eltérő annak a két kutatónak a javaslata, akik a gene drive módszert javasolják, és bár tisztában vannak azzal, hogy javaslatuk rengeteg megvalósíthatósági korláttal és etikai aggállyal jár, újabb nézőpontot igyekeznek hozzáadni a járványok megelőzéséről szóló vitához.
Sokak szerint azonban aggasztó, ostoba, sőt légből kapott a két genetikus elképzelése. Egy a cikkben idézett biológus szerint inkább azon kellene gondolkodni, hogy megváltoztassuk az ember és a természet egészségtelen viszonyát, nem genetikailag módosítani egy vadon élő állatot. Utóbbi ugyanis az ember felelőtlen és fenntarthatatlan viselkedésének a folytatása lenne.
Többen amellett érvelnek, hogy egyetlen faj (a felvetés a patkósorrú denevérről szólt) immunizálása nem elegendő, hiszen összesen 1432 denevérfaj létezik, és ezek mind hordozzák vagy hordozhatják a koronavírusokat. Ráadásul nem is a denevér az egyetlen állat, amelyben fellelhető a kórokozó.
Így aztán valószínűleg a felvetésből nem lesz konkrét cselekvés, ellenben fontos alapot szolgáltathat bioetikai kérdések megvitatásához. Mindeközben az a mai napig nem világos, hogy valóban a denevérekről került-e át a pandémiát okozó vírus az emberre, az azonban biztos, hogy a 2000-es évek elején kitört SARS-járvány, majd a mintegy tíz évvel későbbi MERS-járvány kiindulópontját a denevérek adták.
A részletes cikk a Qubiton olvasható.
