Bár a párizsi célok elérésének ígérete, és a 2050-re elérendő klímasemlegesség azt üzeni, hogy még van időnk, és ha bármi rosszra fordul, az csak az évszázad második felében következik be, ám ez valójában nem így van. Ha nem teszünk lépéseket mihamarabb a kibocsátás csökkentésére, és az alkalmazkodásra, akkor már a következő két évtizedben is kézzelfoghatóan rosszabbodni fog a helyzet világszerte.
A klímaváltozás nem fogja megvárni, hogy elkezdjünk tenni ellene
Az IPCC legutóbbi jelentése szerint nagyon valószínű, hogy a globális hőmérséklet a közeli jövőben 0,4–1,0°C-kal lesz magasabb az 1995–2014-es időszak átlagához képest, 2030-ra pedig 40-60%-os valószínűséggel lépjük majd át egyes években az 1,5°C-os hőmérséklet-emelkedést.
A melegedés ráadásul azokban a régiókban lesz a legjelentősebb, ahol ez a legnagyobb károkat okozhatja, elsősorban a magasabb földrajzi szélességeken, különösen az Északi-sarkvidéken. A sarkvidék melegedése azonban az éghajlatváltozás egésze szempontjából kritikus, hiszen olyan folyamatokat indít be, amelyek tovább erősítik a globális felmelegedést.
A csapadék területi és időbeli eloszlása is szélsőségesen megváltozhat rövidesen. A bizonytalanság persze igen magas, de várhatóan a a magas földrajzi szélességeken, az óceáni területek felett és a trópusok nedves régióiban fog növekedni a csapadék. Hazánkban, ahogy arról már többször írtuk, elsősorban az időbeli eloszlás borulhat fel: egyszerre eshet sok csapadék, melyet hosszabb szárazság követhet.
Kiszámíthatatlan tényezők
Ahogy a Másfélfok.hu cikke írja, a jövőre vonatkozó becsléseket erősen befolyásolhatják olyan események, melyeket előre nem lehet pontosan látni. A nagyobb vulkánkitörések például több évre lehűthetik a bolygót.
Egy, a Pinatubo 1991-es kitöréséhez hasonló eset az északi félteke hűlését eredményezné, amelynek mértéke 0,09–0,38 °C között tetőzne és háromtól öt évig tartana a hatása. A jelenség hátterében a vulkánkitörések alkalmával a légkörbe jutó aeroszolok tevékenysége áll, melyek visszaverik a nap sugarait, így hűtve a bolygót. Néhány geomérnöki elképzelés is pontosan erre az elvre épül.
Kapcsolódó bejegyzések
A vulkánok energiáját is bevetik a klímaváltozás elleni harcban
A vulkánokban hatalmas megújuló energia lakozik. Ennek biztonságos és a környezetre ártalmatlan kinyerése a jövő feladata.
Ilyen eseményekre azonban kár lenne alapozni, hiszen egyrészt kiszámíthatatlanok, másrészt már középtávon is hatástalanok, ha nem csökkentjük érdemben a kibocsátást.
A cselekvésnek idővel eredménye is lesz
Bár a kibocsátáscsökkentésnek nem feltétlenül lenne azonnal kézzelfogható eredménye, mégis létfontosságú, hogy minél előbb elkezdjük. Mielőbb elkezdjük ugyanis csökkenteni az üvegházhatású-gázkibocsátásainkat, annál előbb éreznénk ennek pozitív hatásait a hőmérséklet-emelkedésre.
Ez már csak azért is fontos, mert ha várunk a cselekvéssel, akkor annál nehezebb lesz a dolgunk később, miközben talán olyan visszacsatolási folyamatok indulhatnak el, melyeket nem feltétlenül tudnánk befolyásolni.