Jóval gazdagabb a mélytengerek élővilága, mint azt korábban hitték – derül ki egy nemrég közzétett kínai tanulmányból. A kutatók 9533 méteres mélységben készítettek felvételeket az ott élő gerinctelen állatokról, amivel már önmagában rekordot állítottak be: 2023-ban az Izu-Ogasawara-árokban, Japán partjai mellett 8336 méteres mélységben filmeztek le egy mélytengeri halat.
A kutatóknak most nemcsak egy halat, hanem az Abyossogena phaseoliformis nevű mélytengeri kagyló egész telepeit sikerült megfigyelniük. A kagylókon kívül rengeteg csőférget láttak: a merülések eredményeit összefoglaló tanulmány szerint a 2500 kilométernyi vizsgált terület nagy részén a kagylók és a férgek is megtalálhatók voltak.
Az 5800 és 9500 méter közötti mélységbe már nem jut le napfény, a telepeken élő állatok az itt található hidrogén-szulfidból és metánból állítják elő a fennmaradásukhoz szükséges tápanyagokat. A kutatók összesen 23 merülést hajtottak végre, ebből 19 alkalommal sikerült hasonló telepeket megfigyelniük, emellett több féregfajt, tengeri liliomokat és tengeri uborkákat is találtak az árok fenekén.
Ilyen mélységben is gazdag az élővilág
Míg korábban azt feltételezték, hogy a Mariana-árok mélyén lévő élővilág javarészt a felszínről érkező szerves anyagokkal táplálkozik, a mostani felfedezések alapján úgy tűnik, hogy az itt élő fajok javarészt a Föld mélyéből szivárgó szerves vagy szervetlen kémiai anyagokat fogyasztják; a friss vizsgálatok szerint a metán például organikus anyagok bomlásából származik.
Az is kiderült, hogy a mélytengeri élővilág jóval sokszínűbb és gazdagabb, mint ezt korábban hitték: a telepeken egy négyzetméterre több ezernyi élőlény jut, ezek a telepek pedig az árok nagy részén jelen vannak. A merülések során számos eddig ismeretlen fajt is megfigyeltek. Az állatoknak ebben a mélységben nemcsak a napfény hiányához és a szervetlen anyagokkal való táplálkozáshoz kellett evolúciósan alkalmazkodniuk, hanem az iszonyatos nyomáshoz is; azt, hogy ezt hogyan sikerült elérniük, a kutatók még vizsgálják.
Kép: canva
A felfedezés nemcsak tengerbiológiai, hanem gazdasági szempontból is jelentős. Az első hírek szerint a Fendouzhe tengeralattjáró, amellyel az árok mélyét vizsgálták, nemcsak az élővilágot, hanem a mélytengeri nyersanyagokat is elemezte. Nem csoda, hiszen a mélytengeri bányászat egyre nagyobb üzletnek tűnik, amit az Egyesült Államok és Kína is ki akar aknázni, de a bányászat környezeti hatásai még nem ismertek, ahogy a mélytengeri élővilágról is alig tudnak valamit a kutatók. Az valószínű, hogy a kitermeléssel járó környezetszennyezés nem tesz majd jót az itt élő fajoknak, de a Mariana-árokról még kevesebbet lehet tudni, mint az eddig legígéretesebbnek tűnő lelőhelyről, a Clarion-Clipperton-zónáról.
Kapcsolódó bejegyzések
Pusztító hatása lehet, jövőre mégis indulhat a mélytengeri bányászat
Felkavarta az állóvizet a mélytengeri bányászat: mi a gond vele?
Sokkal több szén-dioxid-megkötés
A mostani felfedezések nemcsak arra mutatnak rá, hogy az árok mélyén virágzó ökoszisztémák működnek, hanem arra is, hogy az itteni élővilág sokkal több szén-dioxidot képes megkötni, mint ezt korábban hitték, aminek valószínűleg nagyobb szerepet kell tulajdonítani a globális klímamodellekben is.
A felfedezés nemcsak a Mariana-árokról szól: bár máshol nem merültek, a kutatók szerint a geológiai hasonlóságok miatt feltételezhető, hogy a többi 5000 méteres mélységet meghaladó árok is hasonlóan színes élővilágnak ad otthont.
Forrás: Qubit
