Az elmúlt években nagy port kavartak a Velencei-tavat érintő problémák: a túl kevés csapadék miatt a tó vize rekord alacsony szintre apadt, az oxigénhiány miatt pedig tömeges halpusztulások történtek. A politikusok, a szakemberek és a civilek egy része a vészharangot kongatta, különféle vízpótlási elképzelések láttak napvilágot. Eközben néhányan arra hívták fel a figyelmet, hogy a változások – bár az elmúlt évtizedekben megszokott állapothoz képest drasztikusnak tűnnek – valójában teljesen természetes folyamat eredményei. Boromissza Zsombor tájépítésszel arról beszélgetünk, hogy milyen szemmel érdemes néznünk a Velencei-tóra, és az elmúlt évek történéseinek milyen – negatív és pozitív – következményei lehetnek.
Az adásban többek közt szó esik arról, hogy
• ki a tájépítész, és mivel foglalkozik,
• hogyan lett üdülőtó az 1970-es években a Velencei-tó,
• kell-e, szabad-e a tó vízpótlásán gondolkozni,
• hogyan lehet a turizmust áthangolni az új kihívásokra,
• miért nem lehet a Velencei-tó a második Balaton,
• és hogyan reagált az élővilág az elmúlt évek változásaira.
Borítókép: Drónfelvételen csónakok a Velencei-tó kiszáradt medrében, Pákozd közelében 2022. augusztus 17-én. A tartós hőség miatt ezen a napon a vízállás 55 centiméter volt, ami 8 centiméterrel alacsonyabb a valaha mért legalacsonyabb szintnél, a 63 centiméternél.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
