Búcsút inthetünk a makói vöröshagymának, az aszály ugyanis a gazdálkodók termésének jelentős részét elvitte. A termelőket összefogó Országos Hagyma Terméktanács szerint van még reménye az ágazatnak, a termelés újraindításához azonban a technológiaváltás mellett az öntözéshez szükséges vízgazdálkodási feltételek megteremtésére lenne szükség.
Az elmúlt két évtizedben fokozatosan csökkent a vöröshagyma hazai termőterülete, az idén azonban gyakorlatilag megszűnt a magyar hagymatermesztés. Fekete János, a szervezet elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta:
míg húsz évvel korábban Makó térségében 1500–2000 hektáron foglalkoztak hagymatermesztéssel a gazdálkodók, az idén húsz-harminc hektárra szűkült a makói hagyma területe.
Ennek oka legfőképpen az, hogy a makói vöröshagyma-termesztés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt, az olasz, a spanyol és a német hagymát jóval hatékonyabban tudják megtermelni a versenytársak. Míg a hazai körülmények között a magról vetett hagyma hektáronként 250-300 mázsás termést tud produkálni, az öntözött körülmények között termesztett olasz hagyma akár a 700-800 mázsás hozamot is elérheti.
Kapcsolódó bejegyzések
Hagyományos ízek tűnhetnek el a klímaváltozás miatt
Hazánk élővilága rendkívül gazdag és sokszínű, azonban amennyire csodálatos, annyira kiszolgáltatott is: Magyarország a klímaváltozás szempontjából Európa legsérülékenyebb régiójának része.
Ugyanakkor nem csak a hazai gazdák panaszkodnak az idei hagymatermésre, az egész Európát sújtó aszály miatt számos helyen arról számolnak be a termelők, hogy nem megfelelő a hagyma növekedése, a nyári betakarítású, magról vetett hagyma mennyisége elmarad az előző években tapasztalttól. A Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeb oldalán elérhető elemzés szerint az idén javarészt apró, kisebb átmérőjű hagymát takaríthatnak be a gazdálkodók, emiatt az ilyenkor szokásos áresés helyett az is előfordulhat, hogy drágul a termés, ami szokatlan a szezon ezen pontján.