A masfelfok.hu számolt be az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss jelentéséről, melyből többek között az is kiderül, hogy szinte minden európai szenved valamilyen mértékben a légszennyezéstől, de a kontinensen összességében javuló tendenciák figyelhetők meg.
Az európai levegőminőség kimutathatóan javult az elmúlt évtizedben, azonban még mindig túl magas. Egy átlagos európai 3, míg egy átlagos magyar 4,3 hónappal él kevesebbet a szállópor koncentráció miatt. Ebből az adatból is kitűnik, hogy Európa középső és keleti felén, így hazánk is, jóval csekélyebb volt szállóport koncentráció a csökkenése.
A jelentés kitér a koronavírus járvány miatti változásokra is. A nitrogén-dioxid koncentrációjában például látványos, helyenként akár 60%-os csökkenés volt tapasztalható idén áprilisban, míg néhány országban a PM10-es szállópor koncentráció ért el 30%-os csökkenést.
A számok arra is fényt derítenek, hogy a fenti két légszennyező legfőbb forrása a közlekedési szektor, mely a lezárások idején jelentősen visszaszorult.
Az EEA adatai azt bizonyítják, hogy a jobb levegőminőségbe való beruházás valamennyi európai polgár egészségének és termelékenységének a javulását szolgálja. Azok a szakpolitikák és intézkedések, amelyek összhangban állnak Európa szennyezőanyag-mentességi célkitűzéseivel, hosszabb és egészségesebb életet és ellenállóbb társadalmakat eredményeznek.
Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója
A vírus és a légszennyezettség egyébként rossz párosítás, hiszen a rossz levegőnek hosszabb távon kitett emberek fogékonyabbak lehetnek a COVID-19-re, másrészt pedig a szállóporra tapadó vírusok segíthetik annak terjedését.
Hazánkban úgy tehetünk hatásosan a levegőminőség javításáért, ha a szállópor koncentráció 80%-ért felelős háztartási szilárd tüzelést próbáljuk zöldíteni. Ebben az épületek energiahatékonysági fejlesztése épp úgy fontos, mint a tüzelőanyag helyes megválasztása.