A növekedés fókuszú értékrendünk áll a környezet pusztításának hátterében – állapította meg 82 kutató 13 ezer tanulmány elemzésével. Az erről szóló jelentést, amit 139 ország kormányának delegáltjai fogadtak el, a hétvégén hozták nyilvánosságra, és magyar kutató is van a vezető szerzői között. A jelentés külön fejezetet szentel annak, hogy mit lehetne tenni a fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb jövő érdekében – írja az Environmental Social Science Research Group közleménye.
A természet valódi értékét gyakran nem veszik figyelembe a döntéshozók a rövid távú profit és gazdasági növekedés hajszolása közben – állapította meg egy frissen napvilágot látott nemzetközi jelentés. Például, amikor a jelenlegi energiaválság kapcsán arról hallunk, hogy a Balkán folyóira érdemes lenne vízerőműveket telepíteni, akkor a folyók által megtermelt villamosenergiát, és az ezzel elérhető anyagi hasznot tekintjük e folyók legfőbb értékének. Csakhogy a vízerőművek telepítésével a folyókhoz kapcsolódó természetes élőhelyek átalakulnak, védett fajok tűnnek el, a helyi közösség számára fontos kikapcsolódási lehetőségek ellehetetlenülnek, és a folyók helyi kultúrában és identitásban betöltött szerepe is megváltozik. Egyetlen értékdimenzió hangsúlyozásával tehát számos más értéket a háttérbe szorítunk, ahelyett hogy alaposan végig gondolnánk, mennyit ér egy folyó.
Kapcsolódó bejegyzések
Tanulnunk kell a bennszülöttektől
A bennszülöttek által birtokolt területeken a biodiverzitás csökkenése, és a természetrombolás jóval kevésbé számottevő tényezők, mint másutt. Az őslakos közösségek tudása és segítsége ezért kiemelkedő jelentőségű a biológiai sokféleség védelmében.
A jelentés szerint ez a szűklátókörűség az egyik fő akadálya a fenntarthatósági átmenet megvalósításának. Pedig, ahogy a fenti példa is mutatja, a természet értékei rendkívül sokfélék, és többféle dimenzióban értelmezhetők. A kutatók legalább ötven különböző értékelési módszert azonosítottak, amellyel e sokféle értékek megragadhatók és kifejezhetők. Mégis, a jelenlegi döntéshozatali folyamatok gyakran figyelmen kívül hagyják a természet értékeit, és amikor figyelembe veszik őket, akkor is szinte kizárólag a gazdasági hasznot hozó értékekre koncentrálnak.
A természet az, ami mindannyiunkat éltet. Élelmet, gyógyszert, nyersanyagokat, oxigént, élhető éghajlatot és még sok minden mást ad nekünk. A természet a maga sokszínűségében a legnagyobb érték, amit az emberiség valaha is remélhetett. Valódi értéke azonban gyakran kimarad a döntéshozatalból. A természet életfenntartó rendszere olyan külső tényezővé vált, amely még a könyvelésben sem szerepel. És így a rövid távú profitra való törekvés során elveszik.
–mondta a jelentésről Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) ügyvezető igazgatója
Dr. Kelemen Eszter, az ESSRG Nonprofit Kft. vezető kutatója, aki az Ökológiai Kutatóközpont és az NKFI Alap támogatásával koordináló vezető szerzőként vett részt a jelentés elkészítésében, elmondta, hogy munkájuk során számos szakpolitikai intézkedést elemeztek, hogy jó gyakorlatokat és jövőbeli lehetőségeket azonosítsanak a természet értékeinek kiegyensúlyozott figyelembevételére.
Igazságosabb és fenntarthatóbb jövő csak úgy érhető el, ha a politikai és gazdasági döntéshozók figyelembe veszik a gazdasági értékeken túl a helyi és őslakos közösségek értékrendjét is, és mindannyian tiszteletben tartjuk a természet értékeinek változatosságát. A jelentés utolsó fejezete útmutatást nyújt ehhez – konkrét példákat bemutatva-, valamint cselekvési és kapacitásfejlesztési lehetőségeket azonosít minden érintett számára.
– mondta Kelemen Eszter
A legegyszerűbb és leggyorsabb, ám korlátozottan hatásos megoldás, ha a gazdasági és politikai döntések meghozatala előtt számba vesszük a természet értékeit, és figyelembe vesszük ezeket az értékeket a döntéshozatal során. Ennél mélyebb átalakulást eredményez, ha a döntéshozatalt olyan nyitott, demokratikus és részvételi folyamattá átalakítjuk, hogy abban meg tudjanak jelenni a különböző társadalmi csoportok által képviselt értékek. A legnagyobb lehetőséget azonban az értékrendünk átalakítása hozná el, amelynek segítségével az uralkodó növekedés központú gazdasági szemlélet helyett a gondoskodásra, a jóllétre, a társadalmi és környezeti igazságosságra helyeznénk a hangsúlyt.
Dr. Brigitte Baptiste a jelentés egy másik szerzője szerint az őslakos népek és a helyi közösségek világnézetének, értékeinek és hagyományos tudásának elismerése és tiszteletben tartása olyan politikai döntéseket tesz lehetővé, melyek befogadóbbak és jobb eredményekhez vezetnek az társadalom és a természet számára is.
A jelentést e héten hétfőn hozta nyilvánosságra a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások Kormányközi Testület (IPBES), amelynek 139 tagországa között megtaláljuk például az USA-t, Oroszországot, Kínát, az európai országok többségét és Magyarországot is. Ana María Hernández Salgar, az IPBES elnöke így nyilatkozott a riport jelentőségéről:
A természet értékeiről és értékeléséről szóló IPBES jelentés által nyújtott információ, elemzés és eszközök hozzájárulhatnak a Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez, és elősegíthetik, hogy döntéseink a természet és az emberek számára is jobb – értékalapúbb – eredményekre vezessenek.
